- Ön mozgáskorlátozottként sikeres vállalkozó. Szabadidejében, ha jól tudom, motorsportokkal foglalkozik, rally-csapatot működtet, állítólag kirándulni jár, most pedig országgyűlési képviselő lesz. Honnan van ez a rengeteg energia, illetve mire lenne még?
- Gyakorlatilag amikor egészséges voltam - még 1988 előtt -, egy örökmozgó ember voltam, soha nem tudtam egy helyen megülni. Egyszerűen nem tudok tétlenül maradni.
- Ha jól tudom, huszonegy éves volt, amikor súlyos autóbalesetet szenvedett. Biztos elgondolkozott, hogy mit csinált volna másként. Vagy ugyanezt az utat járja vállalkozóként is?
- Valószínűleg valami hasonló utat jártam volna. Lehet hogy picivel könnyebben, mint így, tolókocsiból, de azt gondolom, hogy valami hasonló utat kellett volna, hogy bejárjak egészségesen is.
- A tamásiakért vagy a mozgáskorlátozottakért lesz országgyűlési képviselő?
- Mind a kettőért. A tamási kistérség is nagyon nagy bajban van, hátrányos helyzetű kistérség vagyunk, rengeteg a tennivalónk. Az előző országgyűlési képviselőnk - én ki merem jelenteni, bár nem akarom megbántani - magára hagyta a térséget. És van ebben az országban hatszázezer fogyatékos ember, akiket különösképpen szeretnék képviselni. Azt gondolom, a Parlamentben jó lesz, ha szembesülnek a honatyák azzal, hogy ilyen emberek is vannak, és szeretnének közöttünk élni és dolgozni.
- Mikor jött az ötlet, hogy Ön politikus és országgyűlési képviselő lesz? Amikor először jött az ötlet, mire gondolt, kiket kéne képviselni?
- Korábban nem voltak ilyen ambícióim, fél éve még nem tudtam, hogy ma este most itt fogunk beszélgetni. 2005 novemberében keresett meg a tamási Fidesz-frakció, hogy vállaljam el ezt a munkát. Akkor kértem három nap gondolkozást, amiből három hét lett, és végül azt mondtam, hogy igen, csináljuk meg.
- Dávid Ibolyát kellett legyőznie, aki egyrészt az egyik legnépszerűbb politikus évek óta, másrészt Tamásiban különösen ismert és sikeres politikusnak számított. Mennyire tartotta magát esélyesnek, illetve nem félt-e attól, hogy pontosan annyi százalékot fog Öntől elvinni, amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy az MSZP-s ellenfelet legyőzze?
- Nagyon sok kérdés motoszkált a fejünkben, amikor nekivágtunk ennek a feladatnak. Tamásiban Dávid Ibolyát mindig is - 1998-ban is, 2002-ben is - a Fidesz támogatta, és így tudott nyerni. Nem volt ez egyszerű döntés részemről sem, meg a Fidesz-frakciótól sem Tamásiban. Amikor elkezdtünk lakossági fórumokra járni, beszélgetni az emberekkel, láttuk, hogy van esélye, nem is kicsi, hogy tudunk nyerni. Sőt, már abban bíztam, hogy talán az első fordulóban is meglesz az 50 százalék + 1 szavazat legalább.
- Végül is ez sikerült, de ha már a választásokról beszélünk: az előbb néztük a híreket, és felkapta a fejét, amikor elhangzott, hogy Szijjártó Péter fellebbezését elutasította a Győr-Moson-Sopron megyei Választási Bizottság. Miért olyan meglepő ez?
- Tényleg azt kell látni, hogy ha a jobboldal bármit is próbál, akár sajtóban, akár itt a választási bizottság körül elérni, bizony lepattanunk a falakról, úgyhogy elég furcsa dolgok vannak ebben az országban.
- Úgy látja, hogy egyenlőtlenek az esélyek?
- Abszolút úgy látom. Például Tolna megyében - nem akarom a médiát megnevezni - egy egyszerű kis sajtócikket, helyreigazítást nem tudunk sokszor két hét alatt betenni a sajtóba. Arra hivatkoznak, hogy hírbőség van.
- Ha már az esélyegyenlőségnél tartunk, a mozgáskorlátozottak esélyeit hogy látja? Hiszen egy olyan országban élünk, ahol legalábbis bizonyos véleményformálók szerint semmiféle másságnak nincs esélye. Ehhez képest Ön fölényesen győzött a választókerületében, ráadásul általában az ellenzékre szokták azt mondani, hogy érzéketlen a mássággal szemben. Akkor mi a helyzet most?
- Valagy rosszul van nevelve a társadalom. Ezt valahol az iskolában, már a szülői házban kellene elkezdeni, hogy bizony vannak más emberek is, akik ugyanolyan értékűek a munkában, mint az úgymond egészségesek. Amikor az utcán kisgyerekkel találkozom, odaszaladnak: bácsi, fáj a lába? Ez így működik valahol tizenkét-tizenhárom éves korig, és utána ez valahogy elveszik az emberekből. Itt kéne valahol először is rendet teremteni, és akkor talán jobban elfogadnának bennünket a társadalomban. Úgy látom, mindenképpen politikai akaratra van szükség, hogy ez a munka elinduljon, és én szeretnék ebben komoly szerepet vállalni.
- Kormányoldalról az elmúlt négy évben azt hallottuk - legalábbis szavakban -, hogy mindent meg is tesznek ezért. Ugyanakkor Sólyom Lászlónak vissza kellett küldenie az Esélyegyenlőségi Törvény módosítását, mert megint el akarták, el akarják halasztani a középületek akadálymentesítését. Milyen a helyzet a kormányzat részéről?
- Onnan közelítem meg ezt a kérdést, hogy mindenki a pénzre hivatkozik, vagyis hogy nincs ebben az országban erre pénz. Szerintem akarat kell hozzá és jó megoldások. Mikor a választókerületet jártam, a harmincegy településből öt-hat helyre tudtam mindössze bemenni. Akkor kiszámoltuk - nem Budapest méretű településekről van szó -, hogy két-három millió forintból meg lehetne oldani minden egyes településnek az akadálymentesítését. Ehhez tényleg csak egy politikai akarat kell, de az ügyet 2010-ig, 2013-ig ki akarják tolni. Ez megengedhetetlen, hiszen ezeket már tegnapra kellett volna megoldani.
- Azt hallottam, hogy a fogyatékkal élők szerint az esélyegyenlőség mint kifejezés is hamis. Egyetlen dolog igaz belőle, hogy te bármikor járhatsz úgy, mint én. A mai magyar társadalom mennyire fogékony arra, hogy ezt az üzenetet megértse, illetve ha megérti, akkor ez már tulajdonképpen maga a szolidáris társadalom?
- Igen, itt lenne a legtöbb munkánk. Egyikünknek sincs a homlokára kiírva, hogy mikor lesz valaki esetleg mozgássérült, mikor érheti baleset vagy bármilyen egészségügyi probléma. Én sem hittem volna, magam is teljesen másképp álltam ehhez a kérdéshez, amíg egészséges voltam. Nagyon átértékeli az ember az egész életét, az egész múltját.
- A parlamentbe bekerült, de ellenzéki képviselő lesz. Nem bánta még meg? Ellenzéki képviselőként mennyi esélye lesz arra, hogy elérje mindazt, amit szeretne? Illetve mit szeretne leginkább elérni?
- Makacs ember vagyok, úgyhogy bízom abban, hogy ellenzéki szerepben is nagyon sok feladatot meg tudunk oldani. Tamási kivételes helyzetben van. Három országgyűlési képviselőnk van, és mindentől eltekintve szeretnék velük összefogni, és talán egy picikét így át tudunk járni egyik pártból a másikba is. Bízom benne, hogy meg fogják érteni a képviselőtársaim, hogy fontos ez a történet.
- A vállalkozókat is képviseli majd? Milyen helyzetben lesznek most a kis- és középvállalkozások?
- Természetesen a vállalkozások érdekeit is képviselni szeretném. Azt kell látni, hogy Magyarországon a teljes munkavállalói létszám hatvan százaléka a kis- és közepes vállalkozásoknál van munkaviszonyban. Ha valami radikális változás nem jön, akkor itt egy-két éven belül nagyon sok munkanélküli lesz...
hirtv.hu - fidesz.hu