Már rég túl vagyunk azon, hogy pártpolitikai ügyként tekintsünk a magyar gazdaság fenntarthatósági problémáira - mondta Csaba László, a kidolgozást felügyelő szakmai testület vezetője, aki kiemelte: a programot nem érdekképviseletként írták, így nem önérdekmotivált elképzelések vannak benne.

Kétségtelen, a helyzetnek megfelelően elég erőteljes kiigazítási lépéseket tartalmaz a CEMI javaslatcsomagja, a készítők azonban hangsúlyozták: nem mechanikus kiadáscsökkentő és adóemelő lépésekről van szó, hanem a foglalkoztatottság jelentős növekedését megcélzó intézkedésekről is, mert enélkül a kiigazítás csak rövid távon lehet hatásos. Az állami szektort a már említett intézkedésekkel alapos fogyókúrára fognák a program készítői, ám emellett a lakosság terhei is emelkednének. Igaz, a számítások szerint ezek többsége a reformintézkedések hatására legkésőbb 2010-ig kivezethető lenne a rendszerből, de az áfakulcsok három százalékpontos emelése és a 18 százalékos kamatadó addig is apasztaná a háztartások jövedelmét.

Emellett az adórendszer átalakítását is javasolják a szakemberek: a személyi jövedelemadó felső jövedelemkulcsa 3,4 millió forinttól lépne be a mostani 1,55 millió helyett, jelentősen szűkítenék viszont az adókedvezményeket és szélesítenék az adóalapot. Az evát és az ekhót megszüntetnék, bevezetnék az ingatlanadót. A munkajövedelem közterheit jelentős járulékcsökkentéssel mérsékelnék, de alternatívaként megfogalmazódott az is, hogy a nyugdíjjárulékon kívül minden más járulékot eltörölnének, és bevezetnék a fix összegű egészségügyi járulékot (ennek mértéke nagyjából annyi, amennyi a jelenlegi szabályok szerinti 80 ezer forintos bruttó bért terheli).

A program nem csodaszer, az idei költségvetési hiányt aligha mérsékli komolyan. A nagy kérdés az, hogy a következő két évre az idei intézkedések megteremtik-e az alapot egy évi több százmilliárd forintos kiigazításhoz.

A pénzügyi válság enélkül elkerülhetetlen, márpedig a piac által kikényszerített konszolidáció a nemzetközi tapasztalatok szerint mindig fájdalmasabb, nagyobb növekedési áldozatokkal jár - hívta fel a figyelmet a szakmai testület másik tagja, Jaksity György, a Concorde vezérigazgatója. (A testület tagja még Chikán Attila egyetemi tanár, Járai Zsigmond jegybankelnök és Simor András, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.)

Mindenesetre figyelmeztető jel, hogy az alternatív program bemutatóján a svéd és a finn szakember is saját országa példáját bemutatva kénytelen volt egy piac által kikényszerített reformprogramról beszélni. Biztatásként viszont a szlovák példa szolgált, ahol különösebb piaci nyomás nélkül is jelentős átalakításokat hajtottak végre az államháztartás működésében.

Forrás: Világgazdaság, 2006. május 4.