A kormányfő azután tartott sajtóértekezletet, hogy José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel találkozott. A két politikus már a következő félév elnökségét készítette elő. Vanhanen jelezte, hogy az unió saját ügyeivel foglalkozó tevékenységük egyik fő pontja az alkotmány kérdése lesz. A témát az EU-tagországok vezetői elvben már következő, június végi - még osztrák elnökség alatt zajló - találkozójukon áttekintik, de mind Barroso, mind az osztrák vezetés értésre adta már, hogy nagyobb előrelépést egyelőre nem tartanak valószínűnek az ügyben. Miután Franciaországban és Hollandiában tavaly elbukott a ratifikáció, a két ország vezetése jelezte, hogy egyelőre nem tartja lehetségesnek a folyamat folytatását - nem egy holland nyilatkozat egyenesen halottnak nyilvánította a szerződést, amelynek pedig az unió intézményrendszerének korszerűsítésével fontos feladata lenne.

Az idei két elnökséget adó ország a hagyományosnál jóval szorosabban együttműködik az irányításban, egyebek között közös prioritásokat állítottak fel. Ezek közé tartozik az uniós integrációban elérendő konkrét előrelépések mellett a csatlakozási tárgyalások érdemi előrevitele Horvátországgal és Törökországgal, az atomerőművek biztonsága, a környezet védelme, a kutatások és újítások ösztönzése EU-szerte, illetve további előrelépések az unió bevándorlással kapcsolatos politikájában. Finn részről kiemelten fontosnak tartják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is.

Vanhanen most kijelentette, hogy a koszovói státus lesz az egyik legnagyobb külpolitikai téma a következő félévben. Az erről szóló tárgyalásokat egy volt finn államfő, Martti Ahtisaari vezeti, és a nemzetközi élet számos vezető tagja abban reménykedik, hogy év végére el is dőlhet, mi lesz Koszovó végleges státusa. A finn miniszterelnök jelezte, szeretné, ha legkésőbb decemberben az EU is állást foglalna erről.

MTI - fidesz.hu