Az MTI brüsszeli irodájához pénteken eljuttatott közleménye szerint az EP-testület egyetlen magyar tagja a pénzpiacok liberalizációját szolgáló közösségi törvényhozás áttekintésekor felhívta a figyelmet: e liberalizáció haszonélvezői elsősorban a régi tagállamokban meggyökeresedett nagy multinacionális bankok, és csak jóval kisebb mértékben Közép-és Kelet-Európa országai. Míg ugyanis az új tagállamoktól is elvárják, hogy a bankipar minél nagyobb nyeresége érdekében megnyissák pénzpiacaikat, addig e piacokon a hazai pénzintézetek hátrányban vannak erős nyugati vetélytársaikkal szemben. Sem annyi tőkével, sem olyan tőkeerős vállalkozói réteg támogatásával nem bírnak ugyanis, mint azok.

Becsey Zsolt ezért szorgalmazta a bizottság meghallgatásán, hogy a pénzügyi liberalizációból fakadó nyugati előnyt közösségi szinten ellensúlyozzák a szolgáltatási irányelv keleti tagállamoknak kedvező alakításával. Magyarul: minél előbb léphessen életbe a szolgáltatási irányelv olymódon, hogy az új tagállamok munkavállalói korlátozásmentesen, bárhol dolgozhassanak az Európai Unióban.

Emlékezetes, hogy a legutóbbi unióbővítéskor több régi tagállam hét esztendőre korlátozta munkaerőpiacát a kelet-európaiak előtt. A szolgáltatási irányelv kidolgozásakor és vitájakor pedig a régi tagállamok többsége fenntartja munkaerőpiac-védő magatartását.

Becsey Zsolt hasonló egyensúlyhiányra hívta föl az ír biztos, valamint az EP-képviselők figyelmét a közös társasági adóalapról folyó vita kapcsán is. Rámutatott: ilyen közösségi adóalap bevezetése a kelet-európai tagállamok számára azzal járna, hogy szűkíteniük kellene az egyedi adókedvezményeik körét. Márpedig az új tagállamok - köztük Magyarország - jelentős mértékben éppen ilyen adókedvezményekkel törekszenek letelepedésre ösztönözni a külföldi cégeket. A Kovács László adó- és vámügyi biztos által szorgalmazott közös társasági adóalapról legalábbis alapos, előzetes hatástanulmányt kell készíteni - hangoztatta Becsey.

MTI - fidesz.hu