A 2005-ös rangsorban a kubai vezér vagyonát még csak 550 millió dollárra taksálták. Castro már ekkor dühödten reagált, és azzal fenyegette meg a magazint, hogy egy független nemzetközi bíróságon pert indít. "Mit gondolnak rólam, hogy én is lopok és rabolok mint a többi milliárdos? Nekem semmi vagyonom nincs!" Ezzel szemben a Forbes közgazdászai kiderítették, számos kubai állami vállalat valójában az ő kezében van, és Svájcban is titkos számlái vannak.

A világ leggazdagabb uralkodója egyébként Abdullah szaúdi király 21 milliárdos vagyonával, őt Bolkiah, brunei szultán követi 20 milliárddal. Az európai uralkodók közül Hans Adam luxemburgi herceg az ötödik, míg a hatodik Albert monacói herceg és Fidel Castro között csupán százmillió dollár a különbség. A kubai diktátor maga mögé utasította az angol királynőt, II. Erzsébetet is, aki "csak" 500 milliós vagyonnal rendelkezik. Nem sorolták viszont vagyona közé a Buckingham-palotát és a királyi ékszereket.

Luisa Kroll, a Forbes kiadó igazgatója szerint a királyok és diktátorok rangsorát azért kellett elkülöníteni a világ leggazdagabb embereitől, mert vagyonuk forrása igen eltérő: egyesek közel ezeréves örökség birtokosai, míg a diktátorok nem egészen tisztességes eszközökkel gazdagodtak meg.

A rangsor első tíz helyezettje:

Abdullah szaúdi király - 21 milliárd dollár
Bolkiah, Brunei szultánja - 20 milliárd dollár
Khaifa sejk, az Arab Emirátusok elnöke - 19 milliárd dollár
Mohamed bin Rashid, dubai uralkodó - 14 milliárd dollár
Hans Adam luxemburgi herceg - 4 milliárd dollár
Albert monacói herceg - 1 milliárd dollár
Fidel Castro, kubai vezér - 900 millió dollár
Teodoro Obiang, Egyenlítői Guinea elnöke - 600 millió dollár
II. Erzsébet brit királynő - 500 millió dollár
Beatrix holland királynő - 270 millió dollár

Színes Bulvárlap