Boros János kolozsvári alpolgármester az MTI érdeklődésére nem rejtette véka alá, hogy alaposan meglepődtek, amikor kiderült: a restaurálási jog elnyerésére kiírt versenytárgyalásra senki sem jelentkezett. Felhívásuk annak ellenére maradt visszhangtalan, hogy a megfelelő szakértelemmel és engedélyekkel rendelkező cégeket külön felkérték a versenytárgyaláson való részvételre. Most a kiírás megismétlését tervezik abban reménykedve, hogy az újabb kísérlet több sikerrel jár.

Az 1902-ben Fadrusz János tervei alapján felállított szoborcsoport felújítása a kolozsvári városgazdákat már régóta foglalkoztatja. A szélsőségesen nacionalista, 2004-ben leváltott Gheorghe Funar polgármester is kezdeményezte a szoborcsoport felújítását. Ennek köszönhetően a restaurálási költségek egy része szerepelt is a város 2002-es költségvetésében. Akkor viszont csak annyi történt, hogy a városi tanács kiutalta a pénzt a javítások elkezdésére, a tényleges felújítási munkálatok azonban nem rajtolhattak.

Ennek örültek is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi politikusai. Az összeg csekély mivolta, valamint a magyargyűlöletéről hírhedt polgármester addigi tevékenysége miatt feltételezték, hogy Funar látszólagos jobbító szándéka mögött álságos cél rejlik. Szerintük a városatya a 2002-ben rendezett nagyszabású kolozsvári Fadrusz-ünnepséget kívánta elrontani azzal, hogy a szobor felújításának elkezdésével elkeríti és láthatatlanná teszi az emlékművet.

A politikai huzavona ellenére azonban senki számára sem kétséges, hogy a szobor megérett a felújításra. Az RMDSZ helyi vezetői már 2000-ben szorgalmazták a szobor restaurálását. Akkor felhívást intéztek minden, Kolozsvárról elszármazott lakoshoz, hogy lehetőségeik szerint támogassák anyagilag a szobor restaurálását.

A városháza mostani vezetői szerint a munkálatok két évig is eltarthatnak. Boros emlékeztetett, hogy a pénzzel nincs gond, hiszen a költségvetési tervben elkülönítettek erre elegendő anyagi fedezetet, mivel prioritásnak tekintik a Fadrusz-emlékmű rendbetételét. Az MTI kérdésére kifejtette: elméletileg magyarországi cég is jelentkezhet a kiírásra, de nehézségekbe ütközhet az esetleges külföldi jelölt referenciamunkáinak ellenőrzése. Hozzátette: ha továbbra sem jelentkezik senki, a legrosszabb esetben a munkálatok elvégzésének jogát közvetlen tárgyalás útján ítélik oda egy cégnek. Az első kiíráson tapasztalt érdektelenséget azzal magyarázta, hogy nagyon kevés az ilyen jellegű munkát kellő szakértelemmel elvégezni képes romániai cég.

A szakértők is egyetértenek a restaurálás szükségességével. Murádin Jenő művészettörténész szerint a historikus, bástyás talapzatra és a szoborra is ráfér a megújulás. A talapzatból hiányzó követ az Esztergom melletti Süttő falu határában levő bányából kellene hozni, hiszen a korábbit is onnan szállították 1902-ben. Szerinte csak így kerülhető el, hogy a restaurált kő színe ne különbözzön a talapzatétól.

Murádin Jenő hozzátette: a legnehezebb feladat magának a szobornak a restaurálása, mivel minden valószínűség szerint a belső tartóelemek megrozsdásodtak, ezek megvizsgálása pedig nagyon bonyolult. Rámutatott: a szobor esik szét, de nem nagy ördöngösség a "feljavítása", hiszen az aradi Szabadság-szobor egyharmada hiányzott, s mégis sikerült azt restaurálni.


MTI - fidesz.hu