A beruházás terveit előkészítő munkacsoport tevékenységéről Nacsa János régió-koordinátor, a gödöllői Szent István Egyetem tanára tájékoztatta kedden az MTI-t. Nacsa János kifejtette: a Duna-Tisza között fekvő, csaknem 10.000 négyzetkilométernyi területen hozzávetően 800.000-en laknak, akiknek megélhetése már rövid távon veszélybe kerülhet amiatt, hogy a térség mikroklímája az utóbbi évtizedekben megváltozott. A szakember rámutatott: évente kevesebb csapadék hull, mint korábban, a talajvízszint csak az elmúlt 10 évben 6-ról 10 méter mélységig húzódott vissza. Megindult az elsivatagosodás, aminek nyomán bizonytalanná válik a térségben a sok ember egzisztenciáját jelentő agrártermelés. Beavatkozás nélkül néhány évtizeden belül mintegy 300.000 ember kényszerül elköltözni eredeti lakhelyéről. A káros hatásokat gondos tervezéssel ki lehet védeni - állítja Nacsa János. Összehangolt, több tudományágat érintő munkára van szükség. Már elkezdődött például olyan szárazságtűrő gabonafajták nemesítése, amelyek megélhetést adhatnak a Homokhátságon mezőgazdasággal foglalkozó családoknak.

A szakértők szerint azonban a terület mezőgazdasága számára a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítése jelenthet megoldást. Ez biztosíthatja a környék földjeinek öntözését, ugyanakkor a Duna áradása esetén elvezetné a többletvizet. Turisztikai célra is lehetne használni, ami hozzájárulna a dabasi, gyáli, monori, ráckevei, ceglédi térségek gazdasági megerősödéséhez - vélekedett Nacsa János. A Nemzeti Fejlesztési Terv második üteme foglalkozik a Homokhátság kérdésével, ezen belül a csatornaépítéssel. Az előkészületi munkálatok több éves feladatot jelentenek, ebben vesz részt a gödöllői egyetem több tanszéke is. A komplex program kidolgozásához a 2007-től várható EU-s támogatási keretek teremthetik meg a fő anyagi hátteret - mondta Nacsa János.

MTI - fidesz.hu