A megközelítőleg 4500 nevet tartalmazó listát a Vestnesis című országos lapban jelentetik meg. A közzététel időpontjának a magyarázata az, hogy Lettországban októberben parlamenti választásokat rendeznek, s el szeretnék kerülni, hogy az ügy aktuálpolitikai felhangokat kapjon.

A balti államból 1992-ben távozó KGB hátrahagyott irataiban szereplő nevek megjelentetését már két éve törvénybe foglalta a rigai parlament (saeima), de a jogszabályt Vaira Vike-Freiberga államfő visszautalta a törvényhozás elé, mert úgy találta, hogy a törvény szövege nem határozza meg elég pontosan, ki férhet hozzá az adatokhoz. A törvényt azóta átdolgozták, de a parlament egyelőre nem tűzte ki a szavazásra bocsátás időpontját. A szovjet hírszerzés a helybéli együttműködőkre vonatkozó legtöbb információt magával vitte Moszkvába, amikor ügynökei elhagyták Lettországot. A hátramaradt töredékes iratok zöme a már említett 4500 személy - az 1991-ben aktív informátorok - nevét, beszervezésük időpontját és a beszervező személy nevét tartalmazza. A lettek 1994 óta betekinthetnek az államszocializmus idején kelt, rájuk vonatkozó titkosszolgálati iratokba, de azok tartalma csak abban az esetben válhatott nyilvánossá, ha az érintett közhivatalt kívánt vállalni, vagy az igazságszolgáltatásban próbált elhelyezkedni.

MTI - fidesz.hu