A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 114 oldalas összefoglalója szerint a nemzetközi fegyverkereskedelem mind integránsabb elemévé válik a fegyverek továbbítását, a továbbítás logisztikai megszervezését és a tranzakciók megkötését lebonyolító, kiszervezett közvetítői magáncég-hálózat, miközben e tevékenység állami ellenőrzése folyamatosan elenyészik.

Az AI szerint a globalizációból eredő erősödő verseny egyre inkább függővé teszi a fegyvergyártókat a globális szállítmányozó ágazattól és a különálló brókertevékenységtől. Ráadásul a Varsói Szerződés feloszlatása és a hidegháború vége óta érezhetően csökkentek az új fegyverrendszerekre fordított kormányzati kiadások; már 1989 és 1999 között 55 százalékkal zuhant reálértéken az ipari államok összesített katonai költekezése.

A bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy ebben a helyzetben egyes szállítmányozó cégek és a fegyverkereskedelemben működő brókerügynökségek fegyverszállítási embargó alatt álló országokba is közvetítenek illegális, vagy engedély nélküli szállítmányokat; ezekben a könnyű gyalogsági fegyverektől a páncélozott járműveken át a harci repülőgépekig minden megtalálható - áll az Amnesty International szerdai londoni jelentésében.

A fegyveripar másik fő alkalmazkodási módszere a hidegháború utáni helyzethez az, hogy gyártókapacitást és vegyesvállalatokat hoznak létre alacsony működési és munkaköltségű országokban. Ezzel azonban növekszik a fegyvergyártó országok száma, és ebbe a körbe olyan, "fejlettebb fejlődő országok" is belépnek, amelyekben nincs meg a politikai akarat, a jogi háttér és a törvényalkalmazói kapacitás a fegyverkereskedelem hatékony ellenőrzésére - írja a szerdai AI-elemzés.

A londoni jelentés szerint a Szovjetunió összeomlásával és a kelet- és közép-európai országok korabeli válságával jelentős mennyiségű, lazán ellenőrzött hagyományos fegyverzet jelent meg a nemzetközi piac kínálati oldalán. Kisebb, de elszánt kereskedő és brókercégek ezt a komoly készletfelesleget kihasználva agresszív módon törtek be a legígéretesebb piacokra, köztük gyakran konfliktusok sújtotta fejlődő térségekbe - áll a jelentésben.

Az Amnesty International szerint a hidegháború lezárulta azzal a reménnyel járt, hogy a világ nem a katonai kiadásokra fordítja erőforrásait. Az azóta eltelt időszakban azonban rendkívüli mértékben megnőtt a fejlődő térség részaránya a globális fegyverimportban: 1989 és 1999 között a fejlődők a nemzetközi hadiipari és szolgáltatási piac 54 százalékát, az 1997-2004-es időszakban viszont már átlagosan a 68,5 százalékát adták.

Csak ez utóbbi időszakban az Európán kívüli fejlődő világ 5502 harckocsit és önjáró löveget, 6658 páncélozott járművet, 609 hadihajót, 1591 harci repülőgépet, 1191 katonai helikoptert, több millió taposóaknát és több milliárd lövedéket importált - áll a jelentésben, amely szerint általánosan hiányzik az önmérséklet a hivatalos és vállalati fegyverexport-előmozdító programokból.

Az AI szerint tavalyi becslések alapján 30-40-re tehető a 191 ENSZ-tagállam közül azoknak a száma, amelyekben működött valamilyen szabályozás a fegyverágazati brókertevékenységben; ezek közé tartozik Magyarország.


MTI - fidesz.hu