Európa egyetemei eszerint "hatalmas potenciállal"rendelkeznek, ennek nagy része azonban "sajnálatos módon kiaknázatlan marad". "A tudás, a tehetség és a lendület gazdag tartalékainak felszabadítása azonnali, mélyreható és összehangolt változást kíván: a felsőoktatási rendszerek szabályozásának és igazgatásának módjától kezdve egészen az egyetemek irányításáig" - áll a Brüsszelben közzétett dokumentumban.

A brüsszeli "EU-kormány" javaslata válasz arra az igényre, amely az EU-tagországok állam- és kormányfőinek tavaly októberi informális ülésén merült fel Hampton Courtban. A tagállamok vezetői a mostani állásfoglalást áttekintik következő, június 15-16-i brüsszeli találkozójukon.

Ján Figel, az oktatásért és képzésért felelős biztos sajtóértekezletén kijelentette: jóllehet évente emberek millióit képzik és oktatják, Európa felsőoktatási rendszereit továbbra is számos, gyakran évtizedek óta meglévő gát akadályozza. Janez Potocnik, a tudományért és kutatásért felelős biztos pedig úgy fogalmazott, hogy az egyetemek "a tudás erőművei".

Az Európai Bizottság kilenc olyan területet határozott meg, ahol változásra van szükség. Leszögezték ugyanakkor, hogy minden intézménynek magának kell megtalálnia azt az egyensúlyt az oktatás, a kutatás és az innováció között, amely leginkább megfelel regionális vagy országos szerepének.

A keretnek szánt javaslatok között szerepel az olyan diplomások arányának emelése, akik legalább egy félévet külföldön vagy a gazdaságban töltöttek. Lehetővé kell tenni a hallgatóknak a testület szerint, hogy a nemzeti kölcsönöket és támogatásokat attól a döntésüktől függetlenül használhassák fel, hogy hol tanulnak vagy kutatnak az EU-ban. Az egyetemi képesítések elismertetési eljárásait összhangba kell hozni a szakképesítésekéivel, valamint meg kell könnyíteni az európai végzettségek elismertethetőségét Európán kívül. A kutatói pályafutás részeként képzéseket kell bevezetni szellemi tulajdon, menedzsment, kommunikáció, hálózatszervezés, vállalkozás és csapatmunka terén.

Az oktatott szakok alapjait újból meg kell határozni oly módon, hogy nagyobb részvételt tegyenek lehetővé idősebb korban. A nemzeti tandíj- és támogatórendszereket Brüsszel szerint felül kell vizsgálni, hogy a legjobb tanulók mindenképpen részt vehessenek a felsőoktatásban és támogatást kapjanak kutatói pályafutásukhoz, bármilyen háttérrel is rendelkeznek. Nagyobb autonómiát és felelősséget is szükségesnek tart a bizottság az egyetemeknek, hogy gyorsan reagálhassanak a változásokra.

A bizottság azt is jelezte: készen áll, hogy támogassa az EU egyetemeinek modernizációját "a legjobb gyakorlatok meghatározására és megosztására irányuló folyamat révén, illetve oktatási, kutatási és innovációs támogatóprogramjai segítségével, mint az egész életen át tartó tanulás programja, a 7. kutatási és képzési keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram valamint a strukturális alapok és a kohéziós alap révén".

MTI - fidesz.hu