Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három évben majdnem ötszörösére nőtt a kölcsönmunkások száma, de 2004-hez képest is 45 százalékos emelkedést mutat.

A Foglalkoztatási Hivatal (FH) most elkészült elemzéséből az is kiderült, a kölcsönzöttek többsége a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, illetve a sport-, kulturális és egyéb szolgáltató cégeknél talált állást 2005-ben. Érdekesség, hogy néhány ágazatban - kereskedelem, pénzügy, oktatás, egészségügy - a vállalatok szinte csak Budapestre koncentrálódtak, a mezőgazdasági és villamosenergiai cégek viszont Somogy megyében alkalmaztak ideiglenes dolgozókat.

A munkaerő-kölcsönzés tulajdonképpen egy háromszereplős, rugalmas foglalkoztatási forma. A kölcsönző cég (kölcsönbe adó) szerződést köt a foglalkoztatóval (kölcsönbe vevő), ám a dolgozó az ő állományában marad. A kölcsönbe vevő a kölcsönző cégnek szolgáltatási díjat fizet, amely a munkabért, annak közterheit, valamint az egyéb operatív költségeket is tartalmazza. A hazai társaságok - elsősorban ezer főnél nagyobb multinacionális vállalatok - főleg a szezonmunka elvégzésére, betegállomány, gyes, szabadságolás idején a munkaerő pótlásához foglalkoztatnak kölcsönzötteket.

Egyre gyakrabban fordul azonban elő, hogy másfajta üzleti előnyök motiválják a cégeket, így például a bérköltség (mindig csak annyi dolgozót vesznek fel, akinek munkát tudnak biztosítani) minimalizálása. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az anyavállalat létszám- vagy bérstopot hirdet. Ilyenkor ugyanis, ha új kollégára van szükség, kölcsönmunkást alkalmaznak, akinek az "ára" nem minősül bérjellegű kifizetésnek.

Az is előfordul, hogy végleges alkalmazás előtt a vállalatok kölcsönző bevonásával kipróbálják a munkavállalót. Talán ez is oka annak, hogy tavaly már az öszszes kölcsönmunkás több mint kétharmadának határozatlan idejű munkaszerződése volt. Ez jó hír, mivel az ilyen együttműködések jóval nagyobb biztonságot adnak a dolgozóknak, mint az alkalmi munkákra szóló határozott idejű kontraktusok.

A kölcsönzést mint egyre inkább terjedő foglalkoztatási formát kívánta biztonságosabbá tenni a munkaügyi tárca, amikor januártól szigorodtak a munka törvénykönyvének idevonatkozó szabályzói. Így például a törvény megtiltja a kölcsönzést, ha a dolgozó korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban. A feketefoglalkoztatást úgy igyekeznek tiltani, hogy a kölcsönbe adó köteles a munkába állásig igazolni a kölcsönzést, vagyis bejelenteni a dolgozót az EMMA-ba. Az ezt igazoló okirat másolatát pedig át kell adnia a kölcsönvevőnek.

Az FH legfrissebb adatai szerint a kölcsönzöttek közel 8,3 millió munkanapot dolgoztak tavaly (ez az elmúlt három év alatt ötmillióval nőtt!), egy kölcsönzött átlagosan 109 napra jutott álláshoz. Az összes ideiglenes munkaerő több mint egyharmada szakmunkás volt, és közel ugyanennyien voltak a 8 általánost végzettek vagy az ennél is kevésbé iskolázottak. Bár alig négyezer diplomás vállalt kölcsönállást, 2005-ben már hetven százalékkal voltak többen, mint 2004-ben. Úgy tűnik, hogy a munkaerőpiacon a 21-35 év közötti korosztály van a legkiszolgáltatottabb helyzetben vagy ők a legrugalmasabbak munkavállalók. Ebből a korcsoportból kerül ki ugyanis a kölcsönzöttek több mint 56 százaléka. Az 55 év felettiek még kölcsönmunkásként sem népszerűek, alig három és félezren jutottak tavaly ideiglenes poszthoz.

Forrás: Világgazdaság

fidesz.hu