Jean Lemierre, aki a kelet-európai átalakulás pénzügyi olajozására 15 éve létrehozott londoni pénzintézet jövő heti éves közgyűlése előtt tartott tájékoztatót újságíróknak szerda este az EBRD londoni székhelyén, elmondta: az igazgatótanács által aznap egyhangúlag elfogadott új ötéves stratégia kimondja, hogy a kedvezményezett térségbe tartozó nyolc új EU-tagállam 2010 végére "kifejlődik" az EBRD-ből.

Az MTI kérdésére, miszerint ez azt jelenti-e, hogy a bank az időszak végére beszünteti tevékenységét ezekben az országokban, köztük Magyarországon, Lemierre nem egészen egyértelmű választ adott, mondván: ez az "újságírónyelvi" megfogalmazása lenne annak, amit mondott, de "a fordítás jó".

A bankelnök szerint az EBRD által nyújtott finanszírozások éves értéke az idei évre tervezett 3,7 milliárd euróról az új stratégia záró évéig nem sokkal, nem egészen 3,9 milliárd euróra nő.

Ezen belül azonban radikális elmozdulás lesz kelet-délkelet felé a finanszírozások elosztásában. Ennek érzékeltetésére Lemierre elmondta, hogy a bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok 2001-ben az új finanszírozások 45 százalékát kapták, 2010-re arányuk - a még nem EU-tag Horvátországgal együtt - 6 százalék alá csökken. Ugyanezen idő alatt Oroszország részesedése 22 százalékról 41 százalékra, az átalakulás korai szakaszában járó kedvezményezett országoké 33 százalékról 53 százalékra növekszik.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország és az EU-taggá vált többi EBRD-kedvezményezett, valamint Horvátország 2010-ben együtt is kevesebb mint 250 millió euró új finanszírozást kap a banktól a 2006-ra tervezett 550 millió euró helyett, miközben Oroszország az új stratégia záróévében 1,6 milliárd, a többi térségi állam 2,0 milliárd euró EBRD-támogatásban részesül, mondta az elnök.

A legfejlettebb kedvezményezett országok általa graduációs folyamatnak nevezett fejlődési pályájára szavai szerint az jellemző, hogy az adott gazdaságok mind több szektora finanszírozható "olyan kockázatvállalók nélkül, mint mi". Hozzátette, hogy "az átalakulási folyamat lezárultának leszünk tanúi" ezekben az országokban.

Ennek jegyében az EBRD az öt évre szóló új stratégia időszakában térségbeli irodáinak zömét bezárja, "egy-két térségi központot" meghagyva, amelyek feladata a még futó programok kezelése lesz.

Ezzel párhuzamosan új irodák nyílnak Oroszországban és környezetében.

Jean Lemierre a tájékoztatón többször hangsúlyozta, hogy a közép-európai tevékenység visszafejlesztéséről a részvényes államokat képviselő igazgatótanács egyhangúlag döntött. A csütörtöki Financial Times kommentárja szerint azonban a döntést az Egyesült Államok és a Franciaország vezette európai részvényesek évekig tartó vitája előzte meg a kivonulás üteméről és időzítéséről. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a mielőbbi közép-európai kivonulás végett, azzal érvelve, hogy a térségi országok EU-csatlakozása is megmutatta: nincs már szükségük az EBRD pénzére, áll a londoni üzleti napilap csütörtöki elemzésében.

Az 1991-ben alapított EBRD a márciusban közzétett tavalyi éves eredményismertetés szerint a kedvezményezett térség egészének eddig összesen nettó 30,3 milliárd euró finanszírozást nyújtott; a kereskedelmi társfinanszírozók mozgósított tőkéjével együtt az egyes programok finanszírozási összértéke 94,4 milliárd euró volt az utóbbi másfél évtizedben.

Az immár EU-tag közép-európai és balti államok részaránya ugyanakkor már jó ideje meredeken csökken: ez a térség a tavalyi új EBRD-finanszírozásokból már csak 700 millió eurót kapott, ami a teljes összeg 16 százaléka volt. Egy évvel korábban a közép-európai és a balti kedvezményezettek még az új EBRD-kihelyezések 23 százalékhoz jutottak hozzá.


MTI - fidesz.hu