A főtitkár elmondta: a pénzek átcsoportosításának feltételeit azért kell mihamarabb kidolgozni, mert azt még az uniónak is jóvá kell hagynia. A támogatást a gazdáknak még az idén őszig meg kell kapniuk, hogy fel is tudják használni.

A MOSZ szerint a megmaradt támogatási összeget nem a kárt nem szenvedett gazdák között kéne szétosztani, hanem egy vis major alapot kell létrehozni belőle.

A főtitkár vélekedése szerint mára világossá vált, hogy a károk mértéke miatt a gazdák sem a nemzeti kiegészítés (úgynevezett top-up), sem a területalapú támogatás feltételeinek nem fognak tudni megfelelni.

Horváth Gábor a visszamaradt támogatások összegét azért nem tudta megbecsülni, mert június 9-ig az időjárástól függően még egyes növényekkel be tudják vetni a gazdák a korábban elázott földeket. Szakszerű gazdálkodást azonban biztosan nem tudnak folytatni - fűzte hozzá. Becslései szerint ez a támogatás a 20 milliárd forintra tehető hozamkiesés 10-15 százalékát éri majd el.

A MOSZ ezért kárenyhítő alap létrehozását, kedvezményes hitelek kidolgozását, és a hitelek átütemezését javasolja a kormánynak, hosszabb távon pedig a Katasztrófa Alap létrehozását sürgeti.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását több szempontból is szükségesnek tartja a szövetség: a belvízgazdálkodás irányításának megosztottsága helyett egy felelős szervezet kijelölését javasolják. Ez vélekedésük szerint a gyorsabb és hatékonyabb cselekvést is lehetővé tenné. Emlékeztetett arra, hogy a várható belvízkárokra már tavaly ősszel figyelmeztették a hatóságokat.

A vízgazdálkodási társulatoknak fizetendő díjat a MOSZ kötelezővé tenné, vagy a támogatás elnyerésének feltételéül szabná. Jelenleg ugyanis a törvény nem határozza meg egzakt módon, hogy a díjat a föld tulajdonosának vagy használójának kell fizetni, ezért a víztársulatok forráshiánnyal küzdenek.

Horváth Gábor a távlati célok között említette, hogy a belvízi helyzet tartós kezelése céljából egyebek között az erdősítési és a természetvédelmi területté nyilvánítási feladatokat be kell emelni a Nemzeti Agrárfejlesztési Stratégiába.

A főtitkár ismertetése szerint Magyarországon a bel- és árvíz miatt 300 ezer hektáron vált lehetetlenné a termelési munka, további 150 ezer hektáron szintén csak részben végezhető szakszerű gazdálkodás. A hozamkiesés mértéke eléri a 20 milliárd forintot, a károk több tízezer gazdálkodót érintenek.


MTI - fidesz.hu