A Financial Times Deutschland (FTD) német lap Rakétacsörtetés című cikkében arról írt: Putyin a nemzet helyzetét felvázoló beszédében azt demonstrálta, hogy Oroszország a nagyhatalmak bajnokságában akar játszani. Mint a gazdasági-pénzügyi lap kommentárjában megjegyezte, az orosz elnök keményen támadta az Egyesült Államokat és folytatódó fegyverkezési versenyről beszélt. Ez ugyan nem egy új hidegháború kezdete, de az orosz elnök félreérthetetlen hatalmi igényt jelentett be. Oroszország nem fog globális hegemóniára igényt támasztani, de Putyin legalább a nagyhatalmi igényt fenn akarja tartani hosszú távra - tette hozzá a lap. Az FTD szerint ezenkívül ha az amerikai atomfegyvereket olyan közel állomásoztatnák az orosz határhoz, hogy Moszkva elveszítené a válaszcsapás képességét, akkor a stratégiai egyensúly alapvetően megváltozna. Putyin ennek akarja elejét venni.

Az amerikai Los Angeles Times úgy értékelt: az orosz elnök beszéde nem jelent visszatérést a hidegháborúhoz. Azt üzente vele, hogy az egyre magabiztosabb nemzet a sarkára állva keményen fog alkudozni nemzetközi kérdésekben, és elutasít mindenféle beavatkozást a belügyeibe. Georgij Satarov, a moszkvai INDEM-alapítvány elnöke a lapnak úgy nyilatkozott, hogy Oroszország már jó ideje araszol a hidegháborús szóhasználat felé, és ilyen formán Putyin elnök kemény fordulatai egyáltalán nem jelentenek újdonságot. Moszkva újsütetű rámenőssége a lap szerint részben a felszökött kőolajáraknak tudható be, amelyek jelentős gazdasági növekedést gerjesztettek az utóbbi években az energiahordozókban bővelkedő országban. Leonyid Ivasov volt orosz védelmi miniszter, a moszkvai Geopolitikai Kérdések Akadémiájának az alelnöke úgy vélekedett az újságban: a hidegháború valójában sosem ért véget, hanem csak geopolitikai rivalizálássá alakult át.

A La Libre Belgique című belga lap elemzője szerint a liberális és az elszigetelődést előnyben részesítő politikai irányzatok összefogására tett kísérletet az orosz elnök országértékelő beszédében. Borisz Tumanov utalt arra, hogy a két irányzat között immár állandósult a viszálykodás, és ez reagálásra kényszerítette a Kremlt is. A jelek szerint az államfőnek sem sikerülhetett elkerülnie, hogy megpróbálja összebékíteni a "liberális kecskét az elszigetelődéspárti farkassal".

Radu Tudor román katonapolitikai szakértő szerint Vlagyimir Putyin jelenleg megpróbálja vegyíteni a tekintélyuralmi politikai vezetési stílust a piacgazdaság elemeivel, de ez nem kecsegtet sikerrel, csak nemzetközi elszigeteltséghez vezet, az orosz gazdaság teljesítménye pedig nem teszi lehetővé a hadikiadások és a szociális ráfordítások egyidejű növelését. A bukaresti elemző elmondta: Putyin szerdai beszéde kapcsán szerinte nem lehet a hidegháború feléledéséről beszélni. Hiszen Oroszország megpróbál ugyan demokratizálódni, bár nem minden ezirányú kísérletével sikerül meggyőzően bizonyítania szándékát. Olyan államról van inkább szó - vallja a szakértő -, amelyben a tekintélyuralmi intézkedések, az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltsága, valamint az állam erőteljes beavatkozása a gazdasági életbe még nagyon jellemző. A hidegháború feléledéséről azonban csak akkor beszélhetnénk - mondta -, ha Oroszország ismét az egykori Szovjetunió rendszeréhez térne vissza, vagyis olyan diktatúrához, amely semmiféle szabadságjogot nem tűrne meg. Márpedig Tudor szerint jelenleg ez az ország a demokrácia és a diktatúra egyfajta keverékének tűnik. Teljes diktatúráról ugyan nincs szó, de aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségben Moszkva világpolitikai magatartása - mondta Tudor.

Az iráni nukleáris válság miatt nehéz helyzetbe került Moszkva külpolitikai zavarát és az országon belüli szűklátókörű nacionalizmus felerősödését tükrözte Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszéde - vélte csütörtökön Alexandre Adler francia külpolitikai szakértő. A politológus az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogymegdöbbentette Putyin beszéde, mert véleménye szerint Oroszország nem engedhetné meg magának azt az ironikus hangvételt, amellyel Vlagyimir Putyin farkas elvtársnak nevezte az Egyesült Államokat Dick Cheney amerikai alelnöknek Oroszországot bíráló beszédére tett utalásában. Az orosz vezető látszólagos magabiztossága Washingtonnal szemben Moszkva külpolitikai zavarát leleplezi több kérdésben is - mutatott rá a francia szakértő. Ezek közül szerinte a legfontosabb az iráni nukleáris válság, és abban az orosz és kínai pozíció Irán megsegítésére, amellyel Putyin azt is kockáztatja, hogy a Szentpéterváron négy hónap múlva esedékes Nyolcak (a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) találkozóját az Egyesült Államok az utolsó pillanatban bojkottálja. A külpolitikai hangvételváltással és a belpolitikai kérdéseket illetően is az egyébként felelősségteljesen politizáló Putyint a hatalmon belüli keresztény-ortodox csoport egyre inkább nacionalista irányba tolja. Ezt jelzi a hadseregre költendő költségvetési összeg húszszázalékos emelésnek szándéka is, amely nem túl biztató jel - tette hozzá a francia külpolitikai szakértő.


Az orosz lapok közül a mérsékelt, liberális Vedomosztyi azt emelte ki, hogy az elnök "az orosz ház" megerősítésére hívott fel a nyugati szomszédok mintájára, s e célból a hadsereg felvértezését ígérte. A Gazeta című liberális lap hírmagyarázójának olyan érzése támadt, mintha Oroszország forró háborúra készülne, vagy a hidegháború még nem ért volna véget. A független, Kreml-bíráló Kommerszant azt tartotta fontosnak, hogy Putyin üzenete legnagyobb részét a hadsereg modernizálásának, a fegyverzetek felhalmozásának szentelte. A lap úgy látja: Putyin megerősítette egyes katonai elemzők következtetéseit, amelyek szerint Oroszország a fegyverkezési verseny új fordulójába lépett a Nyugattal, hiszen kijelentette, korai a fegyverkezési hajsza végéről beszélni. A liberális Nyezaviszimaja Gazetát az elnöki üzenet olyan eligazításra emlékeztette, amelyen a főparancsnok kiosztja a harci feladatokat. Alekszej Arbatov biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin tudatta: Oroszország ellen fog állni az esetleges külső nyomásnak. A szakértő szerint teljesen világos, hogy a nyomásgyakorló az Egyesült Államok, és Putyin az Amerikával szembeni hadászati egyensúly fenntartásának szükségességét hangsúlyozta. Arbatov szerint Putyin beszédének belpolitikai képlete egyszerű: ha az ország frontokkal van körülvéve, és mindegyiken harcra készül, nem lehet a demokráciával vesződni.

MTI - fidesz.hu