A bizottság felállítását az ellenzék kényszerítette ki, a nagykoalíciót alkotó uniópártok és szociáldemokraták ellenezték. A bizottság olyan ügyekben vizsgálódik, amelyek még az előző, szociáldemokrata-zöld kormányzat idejére nyúlnak vissza. A nagykoalíció pártjai azt állítják, hogy az ellenzék már minden információt megkapott, a bizottság felesleges. A vizsgálódás akár az év végéig is elhúzódhat. A bizottsági témák közé tartozik az, hogy a német felderítés mennyiben segítette az Irak ellen hadba vonuló amerikaiak katonai műveleteit; mi az igazság az amerikai felderítő szolgálat, a CIA úgynevezett titkos, németországi bázisokat is útba ejtő járatai körül; német szakszolgálatok alkalmazottainak látogatásai külföldön fogva tartott, terrorizmussal gyanúsított személyeknél; Haled
al-Maszri libanoni származású német állampolgár elrablásának körülményei.

A tanúként megidézhető személyek közül a legkényesebb helyzetben talán Frank-Walter Steinmeier jelenlegi szociáldemokrata külügyminiszter van, aki az előző kormányzat idején a kancellári hivatalt vezette, s ebben a minőségében gyakorlatilag mindenről tudnia kellett. A bizottsági munka politikailag kompromittálhatja a szociáldemokratákat, akik 2002-ben az Egyesült Államok Irak-politikáját ellenző álláspontjuknak is köszönhették szoros választási győzelmüket. A bizottság munkájának megkezdése egybeesik a külföldi felderítést végző német szolgálat, a Bundesnachrichtendienst (BND) megalakulásának 50. évfordulójával.

MTI - fidesz.hu