A liberális müncheni lap beszámolójában Gerhard Schaferre, a legfelsőbb bíróság egyik volt bírájára hivatkozott, aki a héten a titkosszolgálatok törvényességi felügyeletét ellátó zártkörű parlamenti bizottság elé terjesztette mindazt, amit tud. Schafer "aránytalannak" és "jogba ütközőnek" tartja azt, amit a BND csinált. Schafer vizsgálódásaiból kiderül - írta a Süddeutsche Zeitung -, hogy a BND nem csak egyes újságírókat figyelt meg, de kollégákat is ültetett a nyakukra, hogy kiderüljön például, milyen témán dolgozik az újságíró. A BND-t különösen érdekelte, hogy min dolgozik a Der Spiegel hamburgi hetilap, a leleplező, tényfeltáró újságírás németországi éllovasa. Schafer öt újságírót nevezett meg név szerint, akik vagy maguk ajánlottak fel információkat a BND-nek, vagy a BND kérdezte ki őket. A német szakszolgálat vendéglőket is megfigyelt, amelyekről tudta, vagy feltételezte, hogy újságírók és informátorok találkozóhelyei. Schafer úgy tudja, hogy a BND fizetett az újságíróknak az információkért.

Az egykori bíró jelentése, a Süddeutsche Zeitung beszámolójából kivehetően, nagyjából az elmúlt tíz évet fogja át. Schafer ismeretei szerint a BND a megfigyeléseket azzal indokolta, hogy fel akarta tárni: hol szivárognak ki az információk a BND-ből az újságírókhoz. Schafer jelentése több mint 170 oldalas, s titkossá minősítették. A parlamenti bizottság, ellentétben a BND-vel, Schafer előterjesztésével nem tekinti lezártnak az ügyet. A BND szóvivője pénteken azt közölte, hogy August Hanning és Ernst Uhrlau, a BND két egymást követő elnöke fél évvel ezelőtt elbeszélgetett az érintett újságírókkal, s a nyilvánossággal is közölték, hogy a BND hibát követett el. A felek állítólag egyetértésben váltak el. Guido Westerwelle, az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke "kiadós botránynak" nevezte az újságírók állítólag széles körű megfigyelését. Westerwelle szerint ez az ügy is bizonyítja, mennyire fontos a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzése.

MTI - fidesz.hu