"Nem tudtam, hogy darázsfészekbe nyúlok. A történet szereplőit előzetesen nem ismertem, Nagy László mindenesetre elég magyar névnek tűnik" - mondta laptársunk kérdésére a felelős, jól felkészült politikus, aki oroszlánként küzd Brüsszelben a magyar érdekek maradéktalan érvényesítéséért. A kincses városban nem is akart találkozni a Nagy László rektorhelyettes véleményével szembehelyezkedő Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjaival, akik kétségbeesetten próbálták felvenni a kapcsolatot vele. Bár meg sem kérdezte őket, úgy véli, "a BBTE-n dolgozó magyaroknak először maguknak kellene eldönteniük, mit akarnak". Az erdélyi Krónikának a nagy formátumú politikus kifejtette: megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról, egyedül a magyar nyelvű feliratokat hiányolta.

Szerinte "mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni", és bár akad egy-két kar, ahol hiányzik a magyar nyelvű oktatás, ezt megoldhatná a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem is új karok létrehozásával. Az MSZP EP-küldöttségének vezetője különben nem is tudott Dobolyi magánútjáról - Tabajdi Csaba szerint kollégája álláspontja gyökeresen eltér mind az RMDSZ, mind az MSZP álláspontjától.

A partizánakciót károsnak minősítette Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő is. A zavart okozó nyilatkozat "hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, amikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: a jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra" - fejtette ki. A nyilatkozat azt a sokéves munkát teszi tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett - hangsúlyozta. A Bolyai Kezdeményező Bizottság szerint a szocialista politikust félrevezették a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektorhelyettesek, hiszen nem számoltak be arról, hogy az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, a nekik szánt román állami különjuttatások pedig elvesznek az egyetem költségvetésében. A magyar diákok az egyetemi ügyintézésben nem használhatják anyanyelvüket, egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak románul állítják ki. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében annál inkább meglepő - állítják -, mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja nyilatkozatot adott ki, amelyben kiáll az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett.

A látogatás különben elérte célját: brüsszeli körökből kiszivárgott információk szerint a holnap nyilvánosságra kerülő, negyvenoldalas Románia-országjelentésben egyetlen sor sem lesz az erdélyi magyarságról.

Lukács Csaba, Magyar Nemzet