A luxusárak mellett a tulajdonosok a szobák hatvanszázalékos kihasználtságra számítanak. A helyiségek kialakításakor a tervezők nem az egykori hangulatot akarták visszaidézni, a tulajdonosok egy modernebb, pop-art, retro stílus megvalósítására törekedtek. "Nem akartuk mű-antik bútorokkal berendezni az épületet" - állítja a New York Palota magát megnevezni nem kívánó PR-menedzsere.
Ismét megnyílik a legendás New York kávéház a palota földszintjén. Az azonban már nem valószínű, hogy az eklektikus stílusú, barokk kávéház művészek, újságírók, írók törzshelyéül szolgál majd. Valószínűleg erre utalt a PR-menedzser is: "Nem az eredeti értelemben vett törzsközönségre számítunk, akik régen egész nap itt ültek, és olcsó szendvicseket ettek." Bár a kapucsínó áráról nem voltak hajlandók felvilágosítást adni, annyit azonban elárultak, hogy az árak az ötcsillagos szállodák árfekvését követik.
Ha az írók, költők nem telepednek is meg majd a nekik fenntartott asztaloknál, és ingyen kávéban sem reménykedhetnek, mégis "örülni kell annak, hogy ennyi idő után újból kávézóként funkcionál a helyiség" - mondja Orbán Gergely kávéházszakértő, a kavehazak.hu munkatársa. Szerinte a korabeli kávéházi élet újbóli felvirágzásában mérföldkőnek számít a New York megnyitása, ahogyan néhány évvel ezelőtt a Centrál kávéház újraindítása is az volt.
Orbán szerint "irreális várakozás, hogy ugyanolyan törzsközönség alakuljon ki, mint a múlt század elején, mert nincsenek már azok a művészkörök, akik anno megtöltötték a kávézókat. Pedig régen a művészek vonzották oda a hölgyeket, ők pedig a többi fizetőképes keresletet. De hol vannak ma már bohém művészek?"
A kávézó mellett az egykori Hölgyterem sem nyeri vissza eredeti funkcióját, helyét a külföldi vendégek pénztárcájára szabott butik foglalja el. Hatalmas, ám lefüggönyözött vagy éppen divatáru-kirakatként hasznosított ablaktáblái pedig korántsem azt a nyitottságot sugallják, amelyik a New York fénykorában a kávéházakat jellemezte.
A lap által megkérdezettek úgy gondolják, hogy még mindig szerencsésebb, hogy mai formájában működik a palota, és nem azt a lerobbant presszót találjuk benne, amit az ötvenes években, vagy nem Nemzeti Színházat alakítottak ki az épületben, ahogyan elképzelte tíz évvel ezelőtt Princz Gábor, a Postabank akkori elnöke.
Forrás: Magyar Hírlap
fidesz.hu