Horváth István az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója a helyszínen arról tájékoztatta a Hídlapot, hogy a Széchenyi téren két helyen rendelt el régészeti feltárást az Örökségi Hivatal, amelynek nyomait már be is temették. A mostani lelet, a Bottyán palota bejáratánál került elő, amikor az ott folyó csatornaátépítésnél markológéppel mélyítették a nyomvonalat.

Az esztergomi régészeti szakemberek a helyszínre érkezve egy hetvenöt centiméter vastag barokk-kori kőfalrészletet találtak. A régészek egyelőre nem találtak rá arra a lelet-együttesre, amely 1981-ben az esztergomi városháza udvarán végzett ásatáskor előkerült Árpád-kori templomkert falrészlet és Szent Miklós-templom folytatása lehetett volna. Horváth István ugyanakkor kiemelte, hogy a nyomvonalásáskor a most napvilágra került régészeti emlék mellett a város egykori piacának használt főtér egymástól jól megkülönböztethető járószintjei is láthatóvá váltak, a legrégebbi szintek körülbelül százhatvanöt centiméteres mélységből kerültek elő.

Lentről fölfele sorrendben található egy középkori kavicsozott, egy törökkori ugyancsak kavicsozott, egy ezek fölött lévő állatcsontokkal és ugyancsak törökkori cserepekkel teli, majd végezetül - mintegy nyolcvan centiméteres mélységben - egy égett fekete és vöröses színű földréteg. Ez utóbbi a Rákóczi szabadságharc idejét jelzi, amikor Esztergom egyes területeit az ostrom alatt lerombolták és felégették.

Horváth István elmondta, hogy az új lelet nem gátolja a tér rekonstrukciós munkáinak folytatását. A régészeti szakemberek a falrész vizsgálata és elemzése után már nem dolgoznak a munkagödörben, a térburkolat átépítés ezen a ponton is tovább folytatódhat.

Pöltl Zoltán (hídlap)