USA és Líbia kapcsolata - kronológia

2006. május 16., 07:11

Az Egyesült Államok leveszi Líbiát a terrorizmust támogató országok listájáról, és felújítja vele a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat - jelentette be Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfőn. A két ország kapcsolatainak megromlása 1973-ra nyúlikvissza, amikor Moammer el-Kadhafi líbiai vezető államosította a kőolajipart, és lezárta a VI. amerikai flotta előtt a Szidra-öblöt. Washington terrorizmussal vádolta meg Líbiát, és az amerikai nagykövet elhagyta Tripolit.

1978 - Az Egyesült Államok elrendelte az első szankciókat, katonai embargót vetett ki Líbiára.

1979 - Tripoli támogatásáról biztosította az iráni forradalmat; Irán-barát jelszavakat kántáló tömeg felgyújtotta az amerikai nagykövetséget.

1980 - Az Egyesült Államok a terrorizmust támogató országok közé sorolta Líbiát, és bezárta nagykövetségét Tripoliban.

1982 - Az Egyesült Államok gazdasági embargót rendelt el Líbiával szemben.

1986 - Az Egyesült Államok januárban kereskedelmi embargóval sújtotta az észak-afrikai országot, és befagyasztotta az amerikai bankokban lévő líbiai követeléseket. Április 5-én Washington megvádolta Líbiát egy berlini, amerikaiak által is gyakran látogatott diszkó elleni merénylet elkövetésével. Április 15-én amerikai repülőgépek Tripoli és Bengázi városát bombázták, a mintegy 150 halott között volt Kadhafi egyik fogadott lánya.

1988 - A Pan Am amerikai légitársaság Londonból New Yorkba tartó 103-as járatát a skóciai Lockerbie felett felrobbantották, 270 ember veszett oda a Líbia számlájára írt merényletben

1991 - Az Egyesült Államok Líbiát tette felelőssé a lockerbie-i merényletért, és két líbiai ügynököt vádolt meg a végrehajtással.

1992 - Washington befagyasztotta 46, líbiai ellenőrzés alatt álló multinacionális vállalat számláit és javait. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 748-as számú határozatában légi és katonai embargót rendelt el.

1993 - A Biztonsági Tanács gazdasági büntetőintézkedéseket vezetett be Líbia ellen

1996 - Bill Clinton amerikai elnök aláírta a d,Amato-törvényt, amelynek alapján valamennyi olyan vállalatot szankcionálhatják, amelyek Líbia kőolaj- és földgázszektorában befektetnek.

1999 - Líbia az előző évben kötött kompromisszumos megállapodás alapján kiadja a Lockerbie-ügyben megvádolt két ügynökét, akiket Hágában állítottak bíróság elé s a skót törvények alapján vontak felelősségre. (A gyanúsítottakat két év múlva életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.) Az Európai Unió felfüggesztette a Líbiával szembeni szankciókat.

2003 - Líbia április 29-én elismerte polgári jogi felelősségét a lockerbie-i merényletért. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Líbia augusztus 13-án megállapodásra jutott a merénylet áldozatainak kárpótlásáról. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 12-én feloldotta a Líbia elleni büntetőintézkedéseket. Tripoli december 19-én bejelentette, hogy lemond a tömegpusztító fegyverek kifejlesztését célzó programjairól.

2004 - Január 24-én 30 év óta először járt amerikai kongresszusi küldöttség Tripoliban. Február 26-án a Fehér Ház felszólította Líbiát, hogy nyisson érdekképviseleti irodát Washingtonban, az amerikaiak ettől kezdve ismét szabadon utazhattak Líbiába, s az amerikai vállalatok folytathatták tevékenységüket az észak-afrikai országban. Washington április 23-án feloldotta a gazdasági szankciók nagy részét, és június 3-tól megindult a líbiai kőolaj exportja az Egyesült Államokba. Június 28-án megnyílt az Egyesült Államok összekötő irodája Tripoliban, és korlátozottan helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok. Washington szeptember 20-án további gazdasági szankciókat oldott fel.

2006 - Május 15-én Washington bejelentette a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítását.

MTI - fidesz.hu