Ljubov Siselina, az orosz akadémiai Gazdaságkutató Intézet vezető munkatársa az MSZP-t a (Kreml-hű) Egységes Oroszország (monopolpárttal), az SZDSZ-t pedig a (rendszerből kilógó) Irina Hakamada volt elnökjelölt és Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes vezette, parlamenten kívüli Nas Vibor (Választásunk) szociálliberális mozgalommal rokonította. Ez a kombináció, amely Magyarországon tartósnak bizonyult, orosz szemmel meghökkentő, szinte összeegyeztethetetlen - magyarázta Siselina, aki szerint az MSZP-ben és az Egységes Oroszországban közös: a gazdag emberek és egykori nomenklatúratagok jelenléte a vezetőségben, valamint a kapitalista reformok szocialista ideákkal kísért végrehajtása.

A szocialista eszmét a volt kommunista országok tömegeibe tápláló pártok egyre gyakrabban tekintik ezt az eszmét pusztán előnyös választási fogásnak, mondhatni árunak - általánosított az orosz kutatónő, aki a magyar politikai élet egyik paradoxonjaként értékelte, hogy a szocialisták soraiban jóval több a gazdag, mint a jobboldalinak nevezett Fideszben. Az MSZP platformjai révén a legkülönbözőbb lakossági rétegeket vonzotta magához, de vezetőségében az üzletemberek és értelmiségiek vannak túlsúlyban - állapította meg Siselina, felidézve: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök éppúgy KISZ-vezető volt, és sikerrel vett részt a privatizációban, mint Mihail Hodorkovszkij, aki járási Komszomol-vezetőből Oroszország leggazdagabb emberévé vált (míg szembe nem került a Kremllel).

A kétezres években a magyar politikai skála mindkét végéről eltűntek a szélsőséges nézeteket képviselő pártok, romlottak a radikális liberálisok és nacionalisták esélyei. Ugyanakkor a konkurencia engesztelhetetlenebb lett, s az ország gyakorlatilag két egyenlő részre szakadt. Az új geopolitikai realitások közepette Siselina rámutatott a globális és nemzeti érdekek ütközésére, ami új jelenség a volt szocialista országokban, s átformálhatja a politikai szövetségeket a következő években. A magyar szoci-álliberális koalíció újraválasztásával kapcsolatban a globalizációs vonzerőnek a nemzeti-keresztény értékek feletti győzelméről lehet beszélni. Két, hajszálnyi különbséggel eldőlt választás persze nem mutat tendenciát - jegyezte meg a kutatónő, aki szerint ez a minimális különbség behatárolja a győztes koalíció mozgásterét. A büdzsédeficit óhatatlanul népszerűtlen lefaragása, amelyhez ragaszkodik az Európai Unió, próbára teheti Gyurcsány új kabinetjét.

A legmeglepőbb a magyar kampányban az orosz tényező aktív felhasználása volt, amire Vlagyimir Putyin elnök budapesti látogatása adott alapot a választások előtt egy hónappal - vélte Siselina, megemlítve, hogy az Oroszország felé vett fordulatot már Orbán Viktor Fidesz-elnök kormánya megkezdte az ezredfordulón. Szerinte a választás eltérő kimenetele sem változtatott volna az Oroszországgal szembeni magyar politikán.

Mindenesetre az Oroszországgal való sikeres kapcsolatépítésüket a szocialisták többféleképpen kamatoztatták a politikában. Egyrészt a megnyíló hatalmas orosz piacot Gyurcsány a gazdasági nehézségekből való kiútként tudta felmutatni Orbánnal folytatott választási vitájában. Másrészt a (Fidesz táboránál zömmel érettebb korú) MSZP-választók között talán él még némi nosztalgia a reformszerep iránt, amelyet Magyarország az 1960-as évek végétől Oroszországgal kapcsolatban játszott. Hasonló tekintélyre az EU-n belül Magyarország még nem tudott szert tenni. Végül az utóbbi években megnőtt a magyar fiatalok érdeklődése Oroszország iránt: nemcsak a (szüleik által bojkottált) nyelvet tanulják, hanem állást remélnek az orosz cégekkel kiépülő kapcsolatoktól - fejtegette a kutató.

- Putyin nagyon előnyös ajánlatokat tett Magyarországnak (például arra, hogy elosztóközpont lehessen egy orosz-török gázvezeték európai meghosszabbításában). Kérdés, hogy az EU megengedi-e neki az elfogadását - mondta Siselina az EU-orosz gázkonfliktus magyar vonatkozásáról. - Oroszország keresi a méreteinek, történelmi, kulturális súlyának megfelelő, nagyobb európai országokénál is jelentősebb szerepét a nemzetközi gazdaságban és politikában, és ezt az energiaszférában találja meg. Ez nem jelent az EU alárendelésére irányuló törekvést, sem a birodalmi ambíciók újjáéledését - húzta alá a kutatónő, aki szerint Putyin ajánlata egyfajta kihívásként is felfogható Magyarország számára.

- Szemlátomást valamilyen kompromisszumot kell keresni az EU-tagság és az unió politikai elveihez való hűség, illetve az annak határain kívül, így a magyar-orosz kapcsolatokban kínálkozó előnyök között. A kelet-közép-európai országok sohasem szembesültek könnyű döntésekkel - ismerte el Sislina.


MTI - fidesz.hu