Szlovénia lehet így az első ország az újonnan csatlakozott tíz, többségében kelet-európai állam közül, amely beléphet az euróövezetbe. Ennek ez idő szerint 12 tagországa van (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország), együttesen mintegy 310 millió lakossal. A bizottsági döntést - amellyel az Európai Központi Bank is egyetértett - júniusban még jóvá kell hagyniuk az EU-tagországok vezetőinek, majd hivatalosan a tagállamok pénzügyminiszterei mondják ki a végső döntést. Könnyen elképzelhető, hogy ezeken a fórumokon még vita bontakozik ki a kérdésben, mert Litvánia esetében egyes megítélések szerint Brüsszelnek csekély alapja volt a halasztásra.

Helyzetértékelésében az Európai Bizottság pénzügyi felelőse, Joaquín Almunia méltatta Szlovénia sikerét, amely szerinte a stabilitásra összpontosító gazdaságpolitikának és reformoknak köszönhető. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy az euróövezeti csatlakozással nem érnek véget az említett erőfeszítések: miközben a közös pénz jelentős előnyöket jelent a bevezetőnek, utóbbi felelőssége a makrogazdasági stabilitás garantálása és az ország versenyképességének biztosítása a közös pénz övezetében.

Szlovénia a 2,6 százalékos referenciaérték alatti 2,3 százalékos inflációs rátával, a bruttó össztermékhez viszonyított 1,8 százalékos tavalyi államháztartási hiánnyal, a belső államadósság GDP-hez viszonyított 30 százalékos rátájával, az 5,9 százalékos hosszú távú kamatláb-referenciához képest 3,8 százalékos kamatlábbal teljesítette a euróövezeti tagság feltételeit, amelyet még a maastrichti és amszterdami EU-szerződések határoztak meg a múlt évtizedben, majd tavaly az EU-tagországok vezetői megerősítették.

Litvániáról Almunia azt mondta, hogy egyedül az infláció kritériumát nem sikerült teljesítenie. Az ország 2,6 százalékos inflációs rátája mindazonáltal gyakorlatilag csak 0,1 százalékkal teljesíti túl a csatlakozási feltételt. A balti állam diplomáciai értesülések szerint ezért az EU június 16-i csúcsértekezletén szeretné napirendre tűzni eurózónás csatlakozásának kilátásait. A brüsszeli pénzügyi felelős ugyanakkor azt is értésre adta, hogy várakozásaik szerint a ráta tovább emelkedik az év végéig. Arra kérte Vilniust, hogy tartsa magát kiemelkedő gazdasági teljesítményéhez, és kifejezte azon óhaját, hogy az ország mielőbb belépjen az euróövezetbe. Litvánia többi mutatója megfelel az euróövezeti elvárásoknak - derül ki a bizottsági jelentésből. Az államadósság 20 százalékos, az államháztartási hiány alig 0,5 százalékos, a kamatláb pedig 3,7 százalékos volt a referenciaidőszakban. Almunia azt az óhaját is kifejezte, hogy valamennyi új EU-tagország mielőbb csatlakozzon az EU közös pénzét sajátként használó övezethez. A többi balti állam, valamint Ciprus, Málta és Szlovákia már 2008-ban, Csehország és friss hírek szerint Lengyelország 2009-ben, Magyarország 2010-ben reméli csatlakozását.

Friss elemzések szerint Litvánia elutasításával az EU példát kíván mutatni. Az euróövezeti csatlakozás szabályait ugyanis már annyiszor áthágták (legutóbb Görögország esetében), hogy Brüsszel szerint ideje példát statuálni a szigorra - vélte egy minap napvilágot látott hírügynökségi elemzés. Amikor az euróövezet 1999-ben megalakult, Olaszország és
Finnország még nem volt két éve az európai átváltási mechanizmusban, hét országban, közte Németországban nagyobb volt a közadósság az előírtnál, Spanyolország államháztartási hiánya nagyobb volt a szabályszerűnél, és azóta számos nagy ország, közte Németország, Franciaország és Olaszország éveken át ugyancsak túllépte az egyik fő szabálykorlátot, a GDP legföljebb 3 százalékos államháztartási hiányára vonatkozó előírást. Az Európai Bizottság ugyan minden lehetséges alkalommal eljárást kívánt indítani, az EU miniszteri tanácsa azonban fölmentette a legnagyobb szabályszegőket. Görögországról két éve kiderült: téves statisztikai adatokkal "készült fel" az euróövezeti tagságra.

Elvben az EU valamennyi tagországának gazdaságilag közelednie, majd csatlakoznia kell az uniós közös pénzt használó övezethez. Dánia, Nagy-Britannia és Svédország azonban korábban lehetőséget kapott arra, hogy tartósan kívül maradjon az eurózónán. Szlovénia az új tagállamok legfejlettebbjei közé tartozik gazdasági tekintetben, így az elemzők szerint nem lesz sok gondja az elitcsoportba való beilleszkedéssel - még a várható enyhe drágulás ellenére sem. Litvánia esetében ugyanakkor egyes megítélések szerint fejlettségi problémák is szerepet játszottak a halasztó döntésben.

MTI - fidesz.hu