Barcza György, az ING Bank elemzője elmondta, hogy a piaci konszenzus az idei hiány előrejelzését 2.000 milliárd forint köré emelte. Hozzátette, hogy a piaci szereplők a GDP-hez mérten 1 százalékpontos hiánycsökkentést áraztak be. A piac eddig hitelt adott a kormány hiánycsökkentésre irányul bejelentéseinek, a türelem azonban véges - hangsúlyozta. Ismertette: a külföldiek kezében lévő állampapír állomány szépen gyarapodott, a kötvényvásárlásokat hitelből fedezték, forintot ugyanis nem vásároltak ezzel egyidőben. Barcza György hangsúlyozta, hogy hosszabb távon a költségvetési hiány csökkentésének nincs alternatívája, a piac abban nem bízik, hogy a gazdaság "kinövi" a hiányt. Az elemző szerint konkrét és megfelelően alátámasztott hiánycsökkentő lépések nélkül a hozamok a jelenlegi 7 százalék körüli mértékről 7,5 százalékra emelkedhetnek, gyengülhet a forint árfolyama, amire az MNB akár kétszer 50 bázispontos kamatemeléssel válaszolhat. Kedvező esetben egy fél százalékpontos hozamcsökkenés mellett akár jelentős forint erősödés is bekövetkezhet - tette hozzá Barcza György.

Míró József, az Erste Bank elemzője is úgy vélte, hogy azonnali intézkedés nélkül az idei hiány mintegy 300 milliárd forinttal lehet magasabb a célnál, ezért a piac olyan rövidtávú intézkedéseket vár, amelyek lefékezik a deficit növekedését. Az ezt szolgáló, bevételnövelő lépések közé sorolta az áfa alsó kulcsának 15 százalékról 20 százalékra történő emelését. Míró József kiemelte, hogy a piaci szereplők eddig tekintettel voltak a választásokra, a hozamok ugyan emelkedtek, de a költségvetés növekvő finanszírozási igényét biztosított volt.
Veszélyesnek nevezte azonban, hogy a várt és szükségesnek tartott intézkedések meghirdetése nélkül csökkenhet a likviditás és a hiányt nehezebb lesz finanszírozni. A forint átmeneti és nem túl nagymértékű gyengülése még elviselhető - mondta, de hozzátette, hogy egy jelentős forintgyengülés megviselné a lakosságnak azt a részét, amelyik 4 milliárd euróra tehető devizahitellel rendelkezik.

MTI - fidesz.hu