Az ingadozó energiaféleségek árának figyelmen kívül hagyásával kalkulált maginfláció áprilisban 0,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, éves szinten a drágulás 1,5 százalékos volt.

Márciusban az euró-zónában 2,2 százalékos volt az éves infláció üteme, a maginfláció pedig 1,3 százalékkal állt magasabban a megelőző év márciusának szintje felett.

Az áremelkedések, főként a maginfláció ütemének áprilisi gyorsulása megerősítheti azt a véleményt, hogy az energiaárak drágulása kezd begyűrűzni más termékcsoportok árába, ez pedig megalapozhatja az Európai Központi Banknak a szándékát, hogy júniusban emelje az irányadó kamatokat. Egyes szakértők nem zárnak ki 50 bázispontos emelést sem, de valószínűbbnek tartják a két szakaszban, először júniusban, majd augusztusban megvalósítandó 25-25 bázispontos kamatemelést.

Az energiaárak 2,8 százalékkal nőttek áprilisban havi, 11 százalékkal éves összevetésben. A legnagyobb havi áremelkedés a ruházati termékekben volt tapasztalható (3 százalék), éves szinten viszont a lakásfenntartással kapcsolatos költségek emelkedtek a leggyorsabban (5,3 százalék).

Az euró-zónában a leggyorsabban Spanyolországban emelkedtek az árak (3,9 százalékos éves drágulás), a legalacsonyabb inflációt Finnországban mérték (1,5 százalék).

A 25-tagú EU-ban áprilisban 2,3 százalékos volt a drágulási ütem éves szinten, szemben a márciusi 2,1 százalékos drágulással. Magyarország áprilisban és márciusban is 2,4-2,4 százalékos inflációval szerepel az Eurostat országlistáján.


MTI - fidesz.hu