A képviselők nagy többséggel elfogadtak további három jelentést is az Európában az utóbbi években megszaporodott természeti katasztrófákról - erdőtüzekről, aszályokról és árvizekről -, a dokumentumok külön-külön veszik górcső alá a természeti katasztrófák és a mezőgazdaság, a környezetvédelem, illetve a területfejlesztés összefüggéseit. Az interneten is közvetített csütörtöki plenáris vitában felszólalt Surján László (Fidesz), aki egyebek között azt mondta, hogy a költségvetési szakbizottság hatékony szolidaritási alapot szeretne, amely csökkentené az elszenvedett kárt, rugalmas lenne és gyorsan rendelkezésre állna. Hegyi Gyula (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy az uniós országoknak közös árvízvédelmi programokat kell létrehozniuk, árvízkockázati térképeket kell készíteniük.

A környezetvédelmi szempontokkal foglalkozó jelentés említést tett arról, hogy "Európában, ezen belül Közép- és Kelet-Európában jelentősen nőtt az árvizek száma és nagyságrendje", és "erőfeszítéseket kell tenni az előrejelzés és megelőzés javítása érdekében - ideértve az ármentesített belvizes területek és part menti vizes élőhelyek helyreállítását -, valamint a lakosságot a küszöbönálló árvizekre figyelmeztető és a kitelepítésüket biztosító rendszerek javítása érdekében". A jelentés szerint a 2002 nyarán bekövetkezett közép-európai áradások nyomán létrehozott szolidaritási alap nem teljesítette az elvárásokat, ezért átalakításra szorul. Az utóbbi kérdéssel külön foglalkozó szöveg szerint a felülvizsgált alap kiterjedne a terrortámadások, jelentős egészségügyi válsághelyzetek, környezeti, ipari és műszaki katasztrófák következményeinek kezelésére is. A szolidaritási alap évi 1 milliárd euróval támogathatná ezt a tevékenységet. Ebből a katasztrófa sújtotta EU-tagállamok, illetve tagjelöltek részesedhetnének.

Surján arra is emlékeztetett arra, hogy Szeged körútjait már az 1879-es árvíz utáni újjáépítést támogató európai nagyvárosokról nevezték el, tehát az európai szolidaritás nem új keletű. Kiemelte, "a szolidaritási alappal az uniónak nagy lehetősége van: közérthetően jelezheti polgárai számára saját létezését, kézzelfoghatóvá teheti, hogy Brüsszel nemcsak bürokratikus vízfej, hanem segítő jobb is".

MTI - fidesz.hu