- Néhány éve értelmiségi barátaimmal éppen arról beszélgettünk, hogy milyen irányzatok hiányoznak a magyar politikai életből. Szóba került a néven nevezett szociáldemokrácia, vagy éppen az agrárpárt. Említettem a keresztényszocializmust, és akkor a többiek csodálkozva néztek rám. Indokoltam ezt a hazai történelmi hagyománnyal és a külföldi példával, ők meg azt mondták, hogy a mai Magyarországon, aki szocialista, az nem keresztény, aki meg keresztény, az nem szocialista. Ön nyilván másként vélekedik erről a dologról, de hogyan?

- Teljes mértékben önnel értek egyet. A kereszténydemokrata, keresztényszociális gondolat meghatározó az európai szellem történetében, gondoljunk csak a német CDU-CSU-ra, Adenauernak vagy Straussnak a hagyományára és örökségére. Itt a lényeg az, hogy az egyházak társadalmi tanítása alapvető fontosságú, a kereszténység Európában mind szociológiailag, mind történelmileg releváns valóság, és a történelmi egyházaknak van társadalmi tanításuk.

- Hogyan jelenítheti meg a KDNP az önálló arculatát anélkül, hogy tovább szegmentálná a jobboldalt?

- Számunkra két alapvető fundamentum van. Az egyik a szövetségesi hűség, ez nem politikai, hanem morális kategória. A másik pedig az a jogos igénye a kereszténydemokráciának, hogy miután egy önálló politikai filozófiával, önálló történetiséggel, önálló programmal rendelkező párt és közösség vagyunk, ezért ezek a gondolatok megjelenhessenek önálló frakció formájában is a Magyar Országgyűlésben, mint ahogy ez 62 éve célja a magyar kereszténydemokráciának. Ezt a kettőt tudtuk egyesíteni úgy, hogy az önálló frakcióval és az önálló párttal, a teljes értelemben vett szuverenitással, és önállósággal meg tudjuk jeleníteni a saját markáns gondolatainkat. A frakciószövetség pedig lehetővé teszi az oly szükséges egységet, azt, hogy a szakmai és a politikai egyeztetésnek megteremtettük az intézményes keretét.

- Együtt tudnának-e működni szakmai alapon esetleg a keresztényi eszmeiségből fakadó Magyar Demokrata Fórummal, mint egy lehetséges ellenzéki partnerrel, hiszen a parlamenti matematika szerint erre szükség lehet?

- Hogyne. Válasszuk ketté a dolgokat. Bárkivel együtt tudunk működni szakmai kérdésben. Egy szocialistának lehet szakmai kérdésben megalapozott álláspontja. Sőt, mondjuk egy szociáldemokratával nagyon sok kérdésben tudnánk együttműködni. Politikai filozófiánkat tekintve értelemszerűen a kereszténykonzervatív pártokhoz kötődünk, hiszen ezekkel vagyunk egy családban, ezt Európában az Európai Néppárt foglalja össze, amelyben a Fidesszel egységben vagyunk, de ennek az Európai Néppártnak elvileg tagja az MDF is. A program tekintetében persze, hogy együtt lehet működni. Az egy más kérdés, hogy ezt a viszonyt aktuálpolitikailag rendkívül megterheli az MDF, aki az Európai Néppártnak a tagszervezete, aki a választások második fordulóján azt mondta, neki nincs természetes szövetségese és nincs természetes ellenfele. És nem támogatta a szintén Európai Néppárthoz tartozó Fidesz-KDNP jelölteket. Ha az Európai Néppártnak tagja valaki, akkor természetes, hogy ennek az Európai Néppártnak a tagszervezeteivel működik együtt, hiszen ezért van vele egy politikai családban, és nem mondhatja azt, hogy ugyanolyan távolságra van az Európai Néppárt tagszervezeteitől, mint egy másik politikai eszmerendszerhez tartozó.

- Családon belül azért lehetnek olyan nézeteltérések, amelyek indokolhatnak bizonyos különbségeket.

- Családon belül igen - nagyon jó hasonlat -, mert családon belül lehetnek persze viták, amit meg kell beszélni majd a konyhaasztalnál a vasárnapi ebédnél. De az nem jelenti azt, hogyha a családon belül van egy vita, akkor én azt mondom, hogy ugyanannyi közöm van a saját családomhoz, mint a szomszéd házban lakó másik családhoz.

- Olyan helyzetben van jelenleg az ország, az államháztartás, olyan reformok várhatóak vagy szükségesek, amelyek alapján azt lehet mondani, hogy az ellenzék akár elvileg támogathat népszerűtlen intézkedéseket is. És elvileg nemet mondhat látszólag népszerűnek ható intézkedésekre is, mert azok hosszú távon esetleg nem szolgálnák majd az ország érdekeit, mert további kiadásnövekedést jelentenének.

- Erre mondjuk azt, hogy alkotóellenzék vagyunk természetesen, tehát minden olyan lépésben, ami a nemzet érdekét szolgálja, természetesen együtt tudunk működni a kormánypártokkal is. Itt az a probléma, hogy a jelenlegi kormány egy rövid távú pénzügyi politikát akar rákényszeríteni az országra. A pénzügyi csődnek a kezelését nem lehet megfizettetni azokkal az emberekkel és azokkal a társadalmi csoportokkal, akik nem képesek ennek a megfizetésére. Minden olyan dolgot támogatunk, és minden olyan javaslattal együtt tudunk érteni, ami a magyar nemzet életérdekeit szolgálja. De azt tisztázni kell az elején, hogy a magyar kormány, a mindenkori magyar kormány először, másodszor és harmadszor az egyetemes magyar nemzetnek felelős.

- A közszférában nagyon sok állás megszüntetését is jelentheti ez. Ha bevételnövelésről beszélünk, akkor mondjuk valamiféle adóemelést is jelenthet ez.

- A részletekben van a dolognak a lényege. Az a kérdés, hogy kiket akarnak elbocsátani. Van egy csomó fölösleges állami bürokratikus intézményrendszer, például nem kellene ennyi államtitkár, mint amennyi az előző ciklus végén volt. Ilyenekben természetes, hogy partnerek vagyunk. Nem kell ennyi mobiltelefon, állami autó és így tovább. Ezekben abszolút partnerek vagyunk. Az viszont, hogy mondjuk a kistelepülési iskolákat tönkretegyék, megszüntessék és pedagógusok tömegét bocsássák el, és a kistelepülésen élő embereknek ne legyen iskolája, ezzel nem tudok együttműködni, ezt nem tudom elfogadni. Ugyanígy a családtámogatások tekintetében azt nem lehet elfogadni, hogy a családokra terheljék ezeket a terheket. Azt mondjuk, hogy az állami szférából a fölösleges bürokratikus intézmények lefaragásával abszolút partnerek vagyunk. Viszont abban, hogy iskolákat szüntessünk meg, nem vagyunk partnerek.

- Mit vél ön a kisgazdák lehetőségeiről? Lehetne esetleg önálló frakciót alakítani, vagy önökhöz csatlakozva esetleg belépni ebbe a frakciószövetségbe?

- Mikor megalakult a KDNP-frakció, akkor előtte Orbán Viktorral a közös frakcióülésen világossá tettük, hogy mindenki eldöntheti, hogy melyik képviselőcsoportban óhajt dolgozni. Nyilván az alap az a 21 KDNP-s volt, aki KDNP kontingensből is szerzett mandátumot, és ezekhez csatlakoztak még további barátaink. Természetesen a kisgazda és a kereszténydemokrata hagyomány nagyon szorosan összefügg, és mi is a Kisgazda Polgári Egyesülettel nagyon szoros szövetségi viszonyban vagyunk. Azt gondolom, hogy jogi értelemben most a korrekt az, hogy ettől kezdve mindenkitől önmérsékletet kell kérnünk, hiszen a parlament alakuló ülése előtt kértük Orbán Viktorral, hogy mindenki jelezze, hogy melyik frakcióban óhajt dolgozni.

- Most az alakuló ülésen is volt már jócskán pengeváltás a választási törvény kapcsán, és az Országos Választási Bizottság nem először mondja azt, hogy változtatni kell. Most ön lát-e esélyt, hogy ezek a javasolt változtatások átmenjenek az új parlamenten?

- Igen, remélem, hogy ebben meglesz a konszenzus. Egy dolog nyilvánvalóvá vált, amit a köztársasági elnök úrral való korábbi beszélgetéseknél is le lehetett szűrni, illetve most is a beszámolókat meghallgatva, hogy bizony számos olyan pont van, ami komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Például ez a többszörös szavazás, több helyen való szavazás, amire egyébként megjegyzem, hogy Lamperth Mónikának a rendelete előtt a korábbi választásoknál nem volt példa. Tehát itt újonnan felmerülő problémáról van szó. A másik pedig az, ami tarthatatlan, amire Rubovszky György KDNP frakcióvezető-helyettes úr hívta fel a figyelmet, ő úgy fogalmazott bizonyos ál-kereszténydemokrata párt jelent meg, és noha körülbelül 30 ezer szavazócédulát adott le, ehhez képest 2 ezernyi szavazatot kapott. Nagyon tág tere van a választási visszaéléseknek. Gondoljunk arra, amikor tényleg megtévesztő módon nagyon sok helyen olyan propagandaanyagok jelentek meg, ami kísértetiesen a választási cédulákra emlékeztettek. Ilyen visszaélések tekintetében tényleg át kellene gondolni az egész rendszert, és ennek elejét venni. Hangsúlyozom, hogy mi nem azért szavaztunk nemmel, mert azt mondanánk, hogy nem fogadjuk el a választásoknak a végeredményét, hanem azért, mert egész egyszerűen a parlamentáris demokráciába vetett hitet ingatja meg, ha ilyen nagyszámú választási visszaélésre nincs valójában válasz.

Forrás: www.radio.hu, 2006. május 17.