Interjú Navracsics Tiborral. Elhangzott a Kossuth Rádióban május 18-án
- Ki lesz a Fidesz frakcióvezetője, ha Orbán Viktorból tiszteletbeli elnök lesz?
- Ez egy érdekes konstrukció, a Fidesz frakcióvezetője én vagyok, vagyis a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportjának a vezetője én vagyok, ugyanakkor a Fidesz- és a KDNP-frakció egy frakciószövetséget alkot, és ennek az elnöke Orbán Viktor. Ez azért nem tiszteletbeli elnökség, és a tervek között nem szerepel egyelőre az, hogy Orbán Viktor tiszteletbeli elnökké válna.
- Nem baloldali, hanem jobboldali elemzők írtak erről, hogy az a lehetőség fölmerülne, hogy esetleg valamilyen formában háttérbe vonulna Orbán Viktor.
- Azt mondom, hogy a jövő kérdése, hogy itt milyen stratégiát követ maga Orbán Viktor, és saját magáról, saját életéről is kell döntenie, illetve mi most szombaton tartunk egy kongresszust, ahol bizalmi szavazásra ajánlja fel a mandátumát az egész elnökség. A kongresszusi küldöttek döntenek arról, hogy tisztújítást akarnak-e tartani, vagy pedig bizalmat szavaznak továbbra is az elnökségi tagoknak.
- Várhatók-e nagy meglepetések?
- Azt hiszem, amennyire érzékelem, nem. Úgy érzem, hogy továbbra is az elnökség iránt töretlen a bizalom, de majd nyugtával dicsérjük a napot.
- A hétvégi kongresszusnak témája lesz a választási eredménnyel kapcsolatos beszámoló is, hogy egészen pontos legyek. Ez jelenti-e annak az elemző munkának a folytatását is, ami most megindult a Fideszen belül? Képes-e esetleg azokból a hibákból, jó dolgokból kiindulva a Fidesz egy olyan pártot, frakciót, politikát, beszédmódot, kommunikációt kialakítani, ami 2010-ben a győzelmet hozni is fogja?
- Azt hiszem, hogy van komoly esélyünk arra, hogy tanulva a mostani kampány kudarcából, 2010-re egy jó, kormányképes alternatívát építsünk fel. Ehhez építkeznünk kell és ennek egy része csak a mostani kongresszus.
- Ez a megújulás konkrétan miben jelentkezhet, vagy ön miben látja a legfontosabbat?
- Ez így szerénytelenségnek hangzik, de például saját személyemben. Általános meglepetést keltett az, hogy engem tisztelt meg bizalmával részben az elnökség a jelölés szintjén, másrészt pedig a frakció a frakcióvezetővé választás szintjén. Azt hiszem, hogy a megújulás politikailag, a politika tartalmában is megfigyelhető. Azért más most a helyzet, mint a 2002-2006-os időszakban, hiszen akkor nem pusztán kormány-ellenzék felállásról volt szó, hanem egy nagyon-nagyon szűk kormánypárti többségről, ami mindig annak a lehetőségét is hordozta, hogy határozatképtelen lesz például az országgyűlés, vagy éppenséggel széthullik a kormánytöbbség, amint 2004 nyarán erre komoly esély is volt. Most azért ebből a szempontból egyértelműbbek az erővonalak, a kormánykoalíció - számunkra fájdalom, de - egyértelműbb előnyt szerzett, mint a 2002-es választásokon.
- Ezért van, vagy más miatt, hogy most azt mondják, hogy alkotó ellenzéknek készülnek?
- Mivel úgy gondoljuk, hogy valóban kormányképesek voltunk 2006 áprilisára, és van egy olyan programunk, vannak olyan elképzeléseink, melyek a nemzet érdekét is szolgálják, ezekkel az elképzelésekkel előállunk. Ez meg is történt az elmúlt időszakban egy-két dologban már, és a jövőben is meg fog történni.
- Milyen kétharmados törvényekben képzelhető el a megegyezés, ugye, a kormányprogram nyilvánosságra hozatala előtt még le fog futni egy köregyeztetés a pártok között?
- Nem tudjuk, milyen témákban akarnak egyeztetni. Kósza híreink vannak, hogy közigazgatási reform, államreform. Mindenképpen együtt tudnánk működni a választási jogszabályok megváltoztatásában, ami kevesebb országgyűlési képviselőt, kevesebb önkormányzati képviselőt eredményezne. Különösen Budapest neuralgikus pont, hiszen több mint 500 politikus él Budapesten, a budapesti politikából, ami hiába kétmilliós város, illetve most már kevesebb, mint kétmilliós város, azért ennyire nem állunk jól, hogy ennyien éljenek belőle, vagyis a képviselők számának csökkentése, és az önkormányzati törvénynél baloldalról is most már feszegetik a középszint kérdését, tárgyaljunk erről is - ez egy bonyolultabb kérdés.
- Tehát a megyék eltüntetése, leépítése, átalakítása. Az MDF-fel milyen együttműködést tud elképzelni a történtek után?
- Az MDF-nek el kell döntenie, hogy a kormányt akarja leváltani 2010-ben, vagy az ellenzéket. Dávid Ibolya a választások estéjén egy olyan nyilatkozatot tett, amely, ha nem szó szerint így hangzik, akkor elnézést kérek, de így emlékszem, hogy ez történt: a jobboldalon bekövetkező átrendeződésnek az MDF nem haszonélvezője, hanem előidézője kíván lenni. Ez gyakorlatilag hadüzenet a Fidesznek. Mi nem így gondoltuk a jobboldali együttműködést, vagy az ellenzéki együttműködést. Ezért mondom, hogy első lépésként az MDF-nek tisztába kell jönnie saját magával, hogy mit akar, ez után tudunk arról tárgyalni, hogy együttműködünk-e, vagy nem.
- Egy gyakorlati kérdés következik: frakciószövetségen belül hogyan működhet az együttműködés, hiszen mondjuk a frakciófegyelem frakciószövetségen belül konkrétan és gyakorlatilag mást jelent, mint egy képviselőcsoporton belül a szavazógépezet, ha nagyon csúnyán akarok fogalmazni.
- Eddig kiválóan működik. Közös szakmai kabinet rendszert állítottunk föl...
- Eddig nem is nagyon volt parlament, tehát...
- De az irodák elosztása, a szakmai kabinetek felépítése, ebben együtt dolgozunk, úgy működünk, mintha koalícióban lennénk. Hét szakmai kabinetünk van, ebből hat esetben a Fidesz adja a kabinetvezetőt, egy esetben a KDNP, és azokban az esetekben, ahol a Fidesz adja a kabinetvezetőt, ott kabinetvezető-helyettest ad a KDNP. Mindennapos az egyeztetés, és Semjén Zsolttal kiválóan tudok együttműködni, hasonlóképpen Répássy Róbert, aki a mi frakcióigazgatónk, Latorczai Jánossal, aki a KDNP frakcióigazgatója. Úgy gondolom, eljutottunk egy olyan pontra most, a 2006-os választásokat követően, amikor a politika alapjául a nemzeti érdeket kell megtenni. Ez persze nagyon bombasztikusnak, meg közhelyszerűnek tűnik...
- Főleg, mert mindenki egy kicsit mást gondol alatta.
- De akkor tisztáznunk kell, hogy mi a nemzeti érdek. Az elkövetkező időszak vitái nyilván e körül fognak forogni. Egy fogalom hiányzik a magyar politikából, és nagyon beszédes ennek a hiánya: a közjó. A közjó alapja mindig az adott közösség továbbélésének biztosítása, vagyis a nemzet továbbélésének biztosítása bármilyen szakpolitika területén, oktatás, népesedés, politika, gazdaságpolitika, bármi. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség a közjó mellett fog politizálni.
Forrás: www.radio.hu, 2006. május 18.