- Arra, hogy Orbán Viktort és a négy alelnököt bizalmi szavazáson megerősítik, azt hiszem, majdnem mindenki számított. Ez meg is történt 87:13 százalékos arányban. De vajon mi a magyarázata annak, hogy a körülbelül 1800 küldöttből 700-an, hétszáz-egynéhányan nem szavaztak. Nem voltak ott vagy egyszerűen csak tartózkodtak?

- A küldöttek közül néhány százan valóban nem jöttek el Budapestre a tegnapi nap folyamán. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a kongresszust megelőző hétvégén regionális küldöttértekezleteket tartottunk. Itt az egy-egy térségből érkező küldötteknek, delegáltaknak az elsöprő többsége jelen volt. Ezeken az értekezleteken két-két elnökségi taghoz lehetett kérdéseket intézni, ők is beszéltek a választások eredményéről, a követendő lehetőségekről, illetve irányokról. Itt nagyon sokan elmondták a véleményüket, és szinte mindenki biztosította az elnökséget a bizalmáról: kérték, hogy folytassák tovább a munkát. Ez az öt regionális értekezlet az oka annak, hogy Budapestre már kevesebben jöttek el.

- Az egyik célja a kongresszusnak a választási vereség értékelése volt. Most, ezen a kongresszuson született-e közös nevező?

- Hosszasan értékeltük a választás végeredményének okait. Erről Orbán Viktor a kongresszust követő sajtótájékoztatón részletesen beszélt. Az egyértelmű, hogy a Magyar Szocialista Párt - eredetéből adódóan - még erősebb párt, mint a Fidesz, bár az a szövetségépítés, amely elkezdődött most már két-három esztendővel ezelőtt, egyértelműen azt mutatja, hogy a Fidesz a legdinamikusabban fejlődő politikai erő. Úgy tűnik azonban, hogy egyes külső és részben belső körülmények a szocialista párt oldalára billentették a mérleget. A baloldali szavazók abszolút tudatosan szavaznak ma Magyarországon. Az igazi baloldali szavazók szinte kizárólag a Magyar Szocialista Pártra szavaznak. A Munkáspártra, mint egy másik - igaz, hogy szélsőségesen, de - baloldali pártra a szavazatoknak talán a fél százaléka ment. Míg ha megnézi, hogy a jobboldalon részben az MDF-re, részben pedig a Parlamenten kívül maradt jobboldali erőkre mekkora szavazattömeg érkezett, akkor jól látható az, hogy a jobboldalon a szavazók még nem racionálisan döntenek, hanem egyfajta emóció, érzelem viszi el a szavazatok egy jelentős részét. Ez is komoly oka volt annak, hogy a választások végeredménye úgy alakult, ahogy.

- De abban megállapodtak például, hogy az MSZP nyert vagy a Fidesz veszítette el a választást?

- Ez egy jó kérdés, mondhatnám azt is, hogy igazából mindegy, hogy melyik verziót támogatjuk vagy melyik verzióban hiszünk, a végeredmény ugyanis sajnos ugyanaz. Tény az, hogy a szocialista párt sokkal jelentősebb eszközrendszerrel rendelkezik, mint a Fidesz. Jóval nagyobb anyagi ereje van, mint bármely más politikai szervezetnek Magyarországon, a médiaerőről pedig már nem is érdemes beszélni. Orbán Viktorról gyakorlatilag jót a magyar média egy jelentős szeletében az elmúlt négy évben nem nagyon mondtak. Érdekes volt nézni azt az erőfölényt - vagy mondjuk inkább szomorú -, amely a túloldalt támogatta.

- Én azt láttam, hogy a jobboldalhoz közel álló médiában mintha az a kérdés vetődne most föl, hogy a pénz- és médiatúlsúly döntötte-e el ezt a választást, vagy azért ezen kívül bizony más okai voltak ennek? Gondolkoztak azon, hogy ekkora pénz- és médiafölénnyel nemcsak akkor lehet-e választásokat nyerni, ha az emberek valóban a bőrükön érzik azt, hogy itt mi történik? Mert amíg adósságuk terhére, meg az ország terhére az emberek tudatát lehet módosítani, addig vajon van-e valódi esély?

- Én azt gondolom, hogy esély az van. Mégpedig azért, mert a néhány héttel ezelőtt megkapott hatalmas mennyiségű szavazaton túl jelentős tartalékaink vannak. Számos társadalmi csoportot reprezentáló tagozatunk, szövetségesünk, szövetséges szervezetünk van. Én azt gondolom, hogy ezekben a társadalmi rétegekben, akiket ezek a szervezetek képviselnek, jelentős tartalékkal rendelkezünk. Tehát én a reményt, a lehetőséget abszolút nem temetném. Abban viszont abszolút igaza van Önnek, hogy Magyarországon most, a választások után úgy alakul a helyzet, mint még soha, egy választás után sem. A választások után nő a bizonytalanság. Ez nem így szokott lenni. A választások után általában a kampány okozta bizonytalanság, az útkeresés után van egy világos irányvonal. Ma ilyen nincsen. Az emberek egyre bizonytalanabbak, egyre többen veszik észre, hogy bizony csúnyán átverték őket a jelenleg kormányzók és a majdan kormányzó pártok. Miről? Ugráló pannon pumáról, dübörgő gazdaságról beszéltek, arról, hogy minden rendben van. Ehhez képest huszon-egynéhány napja, amióta lezajlott a választás, másról nem hallunk, mint megszorító intézkedésekről, csak ők nem így hívják, hanem leánykori néven és némiképpen eufemisztikusan reformokként emlegetik őket.

- Azt mondja Orbán Viktor, hogy félrevezették a miniszterelnököt. Komolyan gondolják-e azt, hogy Orbán Viktor a kongresszuson közgazdászokat kért fel, hogy értékeljék az ország valós helyzetét, és ezt a kormányprogram parlamenti vitájára terjesszék elő? Ez valamiféle ironikus megjegyzés?

- Szeretnénk azt hinni, hogy egy éppen hivatalban lévő miniszterelnök csak akkor veri így át a magyar embereket, hogyha őt is megvezetik, hogyha őt is átverték. Éppen ezért arra...

- De ki? Hát ugye azt...

- Így van, éppen ezért arra kérjük a kormányzókat, hogy mondják meg, hogy kik a felelősök azért, hogy a miniszterelnök, meg a miniszterei a parlamenti választások kampányában dübörgő gazdaságról beszéltek, meg arról, hogy minden rendben van. Ehhez képest azt látjuk, hogy napi négymilliárd forinttal nő az államadósság. Ez azt jelenti, hogy száztizen-egynéhány, azt hiszem 116 milliárd forinttal nőtt az államadósság a választások óta eltelt időszakban. Kérdés, hogy ezért ki a felelős? És pontosan ezért kérte fel Orbán Viktor ezt a három közgazdászt, hogy készítsék el a fehér könyvet az ország gazdasági állapotáról, mert úgy tűnik, hogy a kormány nem akar dolgozni, nem akarja a valós adatokat, a valós állapotot tükröző számokat nyilvánosságra hozni. Kell egy alternatív forrás, egy alternatív módszer, hogy a magyar embereket szembesítsük azzal, hogy ez a helyzet ma.

- A Pénzügyminisztérium jelentése - ami már a két választási forduló között is megjelent -, azért bizonyos mértékig feltárta a valós helyzetet. Most már a kormány is bizonyos mértékig elmondja azt, hogy itt baj van. Mi van akkor, hogyha most az Önök jelentése is oda kerül az asztalra?

- Akkor legalább teljes egészében kiderül az igazság, kiderül a valóság. Jó lenne azért, ha Gyurcsány Ferenc most már nekiállna dolgozni. Számára láthatóan a munka az azt jelenti, hogy nyakkendő, feltűrt ingujj, zavarodott ide-oda járkálás, de hát a munka nem erről szól. És a munka nem is az, hogy a kormányának jelzőket talál, hogy a reformok kormánya, meg a nem tudom én kiknek a kormánya, hanem végre szeretnénk látni munkát. A Parlament sem tud dolgozni, egészen egyszerűen nincsenek bizottságai, nincsenek munkaszervezetei - ez így nem mehet. Azt mondták, hogy ők lendületből tovább tudják vinni a kormányzást. Kiderült, hogy nem így van.

- A kongresszus másik témája a jövő meghatározása volt. Mennyi idő kell ahhoz, hogy a valódi "hogyan tovább"-ot akár az egész jobboldal számára, akár a Szövetség számára kitalálják? És mi van akkor, hogyha az őszi önkormányzati választásokig a kormányoldal mondjuk nem lép olyan igazi reformokat? Akkor hogy készülnek az őszi választásokra?

- Pont az előbb beszéltünk arról, hogy az adatoknak egy jelentős része most már nyilvánosságra került. Most már a kormányzat és bizonyos sajtótermékek, akik nagyon szeretnék, de nem tudják eltagadni azt, hogy reformokra, azaz megszorításokra van szükség. A jövőben követendő stratégia, a jövőbe vezető út alapköveit leraktuk. A bizalmi szavazás egyértelműen azt mutatta, hogy Orbán Viktornak folytatnia kell a szövetségépítést, Orbán Viktornak folytatnia kell a választókerületi rendszernek a továbberősítését. Ezt meg fogjuk tenni, és szerintem ezzel sikert is tudunk majd elérni.

Forrás: Hír TV, Kontraszt — 2006. május 21.