Kasza József már Szerbia-Montenegró megalakulásakor is azt jósolta az MTI-nek nyilatkozva, hogy az újonnan létrejött államközösség nem lesz "maradandó ország". Három év elmúltával is azt mondja, hogy természetes folyamat Montenegró különválása. A pártelnök közölte kedden a távirati irodával, hogy nem állhat fenn sokáig egy olyan ország, amelynek nincs közös piaca, vámrendszere, pénzeszköze, határvédelme és rendőrsége.

Az ország szétesésének másik okát a szerbiai "retrográd politikában" látja a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. "A montenegróiak gyorsabban akartak haladni az európai integráció útján. Nem volt idejük arra, hogy kivárják, amíg Szerbia rendezi a hágai Nemzetközi Törvényszék iránti kötelezettségeit, a koszovói kérdéskört és belső viszonyait" - mondja Kasza.

A VMSZ elnöke Brüsszel nagy tévedésének tartja, hogy mindenáron egyben akarta tartani a délszláv államközösséget. "Ha már egyszer Jugoszlávia elindult a bomlás útján, akkor hagyni kellett volna, hogy darabokra hulljon szét. Nem lehet erővel egyben tartani egy országot. A felbomlás után az élet és a természetes érdekek kialakítják azokat az integrációs folyamatokat, amelyek összekötik a térséget" - mondta.

A szabadkai politikus biztos abban, hogy Montenegró különválása után nem áll meg a bomlás folyamata, különválik Koszovó is. A tartomány már most sem Szerbia része, Belgrád már rég nem gyakorol semmilyen hatalmat Koszovóban, csak ezt a belgrádi politikusok nem akarják belátni, és folytatják struccpolitikájukat.

A belgrádi sajtóban vaskosan jelen van az a vélemény, hogy Montenegró különválásával Szerbia végre önmagával is foglalkozhat, de Kasza erre azt mondja, hogy eddig is foglalkozhatott volna magával. "Most az ország szembesül önmagával, látja majd azt az üledéket, amely az elmúlt évtizedek során lerakódott benne. Szembe kell néznie önmagával, látnia kell, hogy hova vezetett a sovinizmus, a Nagy-Szerbia iránti vágy, az uralkodni akarás más népek felett" - mondta Kasza.

A pártelnök szerint a vajdasági magyarok számára egyáltalán "nem hír" Montenegró különválása, mert ez várható volt. Kasza ugyanakkor tart attól, hogy az elkövetkező időszak nem lesz "mennyország" számukra, mert megindulhat Montenegróból a szerbek migrációja, amely a Vajdaságban fog lecsapódni a magyarok terhére. Kasza József nem tudja megítélni, hogy Montenegró különválásával megerősödnek-e a belgrádi félelmek a magyar autonómiakövetelésekkel szemben.

"Ha van józan gondolkodás a szerbiai politikában, akkor ezt a problémát is pozitívan fogja kezelni. Európában elfogadottak az autonómiák, miért ne lennének azok Szerbiában? Láttuk hová vezetett az, hogy Belgrád nem akarta Koszovó autonómiáját és uralkodni akart Montenegró felett. Bennem megvan a tárgyalókészség, és a jogaink kivívását tartom legfőbb célomnak" - mondta Kasza.

Az államközösség szétesése után várhatóan a szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium szerbiai köztársasági szintre "süllyed", de nem valószínű, hogy Rasim Ljajic marad a tárca élén. Az újvidéki sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy esetleg magyar politikus kerülhet a helyére. Kasza közölte, hogy semmi szín alatt nem fogadná el a kisebbségügyi minisztérium vezetését, nem vállalna semmilyen tisztséget a jelenlegi kormányban.

Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Dnevnik című újvidéki napilapban kedden megjelent nyilatkozatában szintén azt mondta, hogy nemet mondana, ha felkérnék a kisebbségügyi tárca vezetésére.

MTI - fidesz.hu