A német újraegyesülés után határozták el, hogy Berlinben megépítik a maga nemében első főpályaudvart, ahol a fővároson áthaladó minden szerelvénynek meg kell állnia. A pályaudvar helyének az alsó-szászországi Lehrte településről elnevezett állomást szemelték ki, amely úgynevezett fejpályaudvar volt, de a háborúban megsérült épületét 1959-ben lebontották. A Lehrter Bahnhof elnevezés évtizedeken át a berlini gyorsvasút (S-Bahn) egyik megállóját jelezte csupán, az utolsó megállót, ha valaki gyorsvasúton hagyta el Nyugat-Berlint, az elsőt, ha Kelet-Berlinből érkezett a város nyugati felébe. A nem fejpályaudvarnak tervezett gigantikus vasútállomás építését nyolc évvel ezelőtt kezdték el, az eredeti 400 millió eurós költségvetés időközben 700 millióra duzzadt becslések szerint. A tőzsdére készülő Német Vasút (Deutsche Bahn - DB) egyelőre nem közöl adatot, mert az egész beruházás még nincs teljesen kész.

Az új pályaudvar ötszintes: a felső szinten kelet-nyugati, a legalsó, föld alatti szinten észak-déli irányba haladnak a szerelvények. Ez utóbbiak befutnak egy 3,6 kilométer hosszú alagútba is, amely a kormányzati negyed alatt húzódik. A felső és az alsó szint között 15 ezer négyzetméteren bevásárló központot, étteremhálózatot nyitnak. A szinteket a rendes lépcsőkön kívül 54 mozgólépcső és 34 felvonó, köztük hat üvegablakos, panorámás köti össze. Az épületbe félmillió köbméter betont építettek bele, amely egyes számítások szerint egy 65 kilométer hosszú autópálya-szakasz beborításához lenne elegendő. Úgy becsülik, hogy a főpályaudvaron naponta 300 ezer ember fordul majd meg, körülbelül ezer szerelvény halad át rajta, távolsági és regionális vonatok, valamint gyorsvasúti szerelvények.

Az új berlini főpályaudvart egymást keresztező útvonalak legnagyobb európai vasúti csomópontjának tartják, amelynek hét végi felavatásával lényegesen lerövidül a menetidő és új menetrend lép életbe. Berlinből Lipcsébe például 30-40 perccel rövidebb idő, körülbelül egy óra alatt lehet majd eljutni, Hamburgból Lipcsébe három és fél óra helyett három óra alatt. Eddig a vonatok számos pályaudvaron áthaladva és megállva araszoltak át Berlinen, ezek közül egyeseknek csökken majd a jelentőségük. A legnagyobb fájdalom a nyugat-berlinieket érte, mert a Zoo állomáson vasárnaptól kezdve a távolsági szerelvények már nem állnak meg. Attól tartanak, hogy a döntést a környék kiskereskedelme és vendéglátóipara sínyli majd meg. Ezzel szemben az újabb német műszaki csodaként számon tartott főpályaudvar környékén nincs említésre méltó szálloda és üzlet, még nem készült el a metró, nem hosszabbították meg a villamosvágányokat. Ha valaki tömegközlekedési eszközzel akar bejutni a városba, a kelet-nyugati gyorsvasúti hálózatot, a regionális vonatokat, vagy a hét buszjárat valamelyikét kénytelen igénybe venni.

MTI - fidesz.hu