Az EU és Oroszország már meghatározta a nagy lélegzetű keretszerződés vázát, amely kitér majd a négy közös, integrált térre (gazdaság, belső és külső biztonság, oktatás-tudomány), az együttműködés elveire és mechanizmusaira, valamint az általuk osztott értékekre - mondta Szergej Jasztrzsembszkij Kreml-tanácsadó Szocsiban a csúcs előestéjén, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság fejét, Wolfgang Schüsselt, az EU-elnökséget betöltő Ausztria kancellárját, Benita Ferrero-Waldner külügyi és Peter Mandelson kereskedelmi EU-biztost, valamint Javier Solana külügyi főképviselőt fogadja. A Fekete-tengeri találkozón megvitatják az energiaszektorban az elmúlt hónapokban kiéleződött feszültségeket, amelyeket az egymásra utalt EU és Oroszország szemlátomást szeretne csillapítani, szűk két hónappal meg a Nyolcak (G8: a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) szentpétervári csúcsértekezlete előtt.

A január eleji ukrajnai csapelzárás, ami ellátási zavarokat okozott az európai fogyasztóknak, rádöbbentette az EU-t, hogy mielőbb diverzifikálnia kellene energiaszállítóit. A január-februári hidegek miatti kiesések pedig rávilágítottak arra, hogy az orosz állami ellenőrzésű Gazpromnak gondot okozhat a belső és külső kereslet kielégítése, ha nem tudja gyorsan növelni évek óta stagnáló termelését. A csapelzárás körüli konfliktus talaját előkészítette az EU-nak az "oroszellenes" baltiakkal és Lengyelországgal való kibővülése, valamint a 2004. végi ukrán elnökválasztás körüli válság, míg Oroszország újra megerősödött az olajkonjunktúra talaján, és igyekezett visszaszerezni valamennyit egykori nemzetközi befolyásából, "energianagyhatalomként" lépve fel.

Amíg az EU és az Egyesült Államok mérsékelni próbálja az orosz cégek túlsúlyát az európai olaj- és gázpiacon, Oroszországot elkerülő szállítási útvonalakat keresve, addig Oroszország Ukrajnát elkerülő tranzitútvonalak kínálásával igyekszik megosztani az európaiakat és fenntartani monopóliumát. Moszkva unszolta Brüsszelt az (európai keresletet is garantáló) hosszú távú szállítási szerződések megőrzésére, s olyan részvénycseréket szorgalmazott, amelyek a (Kreml által egyre jobban ellenőrzött) orosz cégeket részesedésekhez juttatják az európai elosztó és értékesítő hálózatokban, míg az európaiakat az oroszországi kitermelésekben. Mindamellett ilyen tulajdoni összefonódásra egyelőre egyetlen példa akadt, jelesül a Gazprom és a Balti-tenger alatti gázvezeték építésére vele társult német BASF között. (E vitatott vezeték révén egyébként Oroszország elvileg megfoszthatná gázszállításaitól Lengyelországot anélkül, hogy ezzel a német ellátásban is zavart okozna.)

Ha a nyugati cégek részt is vehetnek oroszországi kiaknázásban, a csőtulajdonos Gazpromtól függ, hogy exportálhatják-e a kitermelt gázt. Bár Oroszország is átláthatóbb bejutást követel az európai piacra, elzárkózik az energiacharta ratifikálásától, ragaszkodva tranzitjegyzőkönyvének módosításához. Ez ugyanis megkövetelné, hogy diszkriminációmentes hozzáférést biztosítson a független termelőknek (a közép-ázsiaiaknak is) a szabad csőkapacitáshoz. Igor Suvalov, a G8-csúcsot előkészítő Kreml-tanácsadó kedden megerősítette, hogy a Gazprom exportmonopóliuma fennmarad, bár elismerte: idővel törvényben kell biztosítani a független termelők hozzáférését a vezetékrendszerhez. A vízumkönnyítési megállapodással egy időben a szocsi csúcson toloncegyezményt is aláírnak. Az alku értelmében az EU megkönnyíti az orosz üzletemberek, tudósok és diákok beutazásait, míg Oroszország visszafogadja az EU-tól illegális bevándorlóit (sőt három év múltán azokat is, akik volt szovjet szomszédságából jutnak területén át Nyugat-Európába). A két megállapodás a ratifikálások után a jövő év elején léphet életbe.

MTI - fidesz.hu