A Szocsiban zajló, tizenhetedik EU-Oroszország-csúcstalálkozót megnyitva, Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte azt a reményét, hogy az év végéig életbe léphet a vízumrendszer szigorát enyhítő megállapodás, illetve az illegális bevándorlók visszafogadásáról szóló egyezség. A felek várhatólag aláírják e két egyezség okmányait a fekete-tengeri orosz fürdőhelyen, de életbe lépésükhöz előbb szükség van a kölcsönös ratifikálásra. A vízumegyezmény kölcsönösen megkönnyíti majd a rövid tartózkodást engedélyező vízumok megszerzését, és egyszerűsíti a többszöri belépést lehetővé tévő vízumok kiadásának szabályait. A másik megállapodásban Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy visszafogad mindenkit, aki illegálisan lép be orosz földről az Európai Unió területére. Nemcsak az orosz állampolgárok visszafogadására vonatkozik majd kötelezettsége, hanem harmadik országok polgáraira is, ha Oroszországból jutottak EU-területre.

Az orosz államfő mások között José Manuel Durao Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint az EU soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárját, Wolgang Schüsselt látja vendégül a Fekete-tenger partján. Putyin várhatólag megragadja az alkalmat azon európai kétségek eloszlatására, amelyek az orosz energiaszállítások biztonságát illetően keletkeztek az utóbbi időkben. Az EU - a világ második legnagyobb energiapiaca - orosz földgázszállítmányokból fedezi földgázfogyasztásának 26 százalékát. Biztosítékot szeretne kapni, hogy nem ismétlődik meg az a bizonytalan helyzet, amely januárban alakult ki a Gazprom orosz gázipari óriás és Ukrajna árvitája kapcsán, amikor is néhány napra kétségessé vált, hogy folytatódnak-e a szerződések szerinti mennyiségben és ütemezésben az EU tagállamaiba irányuló orosz földgázszállítások. Fél év múlva lejár az EU és Oroszország közötti partneri és együttműködési egyezmény is. Ám ennek megújításához sok mindenben meg kellene egyezni, például az energetikai chartában is, amelyet Oroszország csak akkor hajlandó aláírni, ha megmarad a Gazprom kizárólagos monopóliuma az orosz gáz exportjára, és az orosz energiacégeket beengedik az európai elosztó piacra.

Közben Oroszországon és az Unión belül is komoly viták folynak, hogy milyen engedményeket érdemes tenni a másik félnek. És persze a háttérben ott van Kína, alternatív energiapartnerként az oroszok, illetve mumusként az Unió számára. Az európaiak egyre gyakrabban hajtogatják, hogy Oroszország politikai eszközként veti be az utóbbi időben erősen felértékelődött olaj és gázfegyvert, de most Szocsiban egy másik megközelítés is logikusnak látszik, hogy tudniillik Putyin éppen a hatalmas állami energiacégek érdekeit szem előtt tartva lobbizik a nemzetközi porondon.

Mint Benita Ferrero-Waldner, külkapcsolatokért felelős EU-biztos közölte előzetesen, a találkozó alkalmat nyújt arra is, hogy az unió és Oroszország újabb kísérletet tegyen álláspontjának összehangolására az iráni atomprogram ügyében. Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök tanácsadója csütörtökön elmondta, hogy az uniós vendégek és Putyin szerda esti nem hivatalos találkozóján már szóba került a közel-keleti helyzet a palesztin választások fényében, valamint az iráni atomdosszié is, s hogy Oroszország és az EU álláspontja "a kérdések széles skáláján" egybeesik.

MTI, radio.hu - fidesz.hu