A határ ugyanis ott van: milyen mértékben és mikortól rendelkezhet az ember szabadon saját teste, következésképpen saját élete fölött. Mint ismert, van egy alkotmánybírósági döntés, amely nem szövegében, de jelentésében arról szól: 18 éves korában bárki, azaz bármelyik lány dönthet úgy, hogy meddővé operáltatja magát, tehát soha többet nem lesz gyereke.

A Magyar Rádió Háttér című műsorának vendége volt Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára és Mogyorósi Dóra, orvos-jogász, az Egészségügyi Tudományos Tanács főosztályvezető-helyettese.

- Mi a Magyar Orvosi Kamara álláspontja ezzel az alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban?

- A Magyar Orvosi Kamara kifejezte azt, hogy egyetért az Alkotmánybíróság eredeti döntésével. Az életkor és a jogi felnőtté válásnak az életkorhoz való kötése - választójog, stb - nem biztos, hogy egy pszichés érettséggel is jár. Nem biztos, hogy felelősen tud dönteni az illető, és sajnos, azt kell mondjam, hogy a mai családi, iskolai nevelés és sajnos a sajtónak, főleg a bulvársajtónak bizonyos "érdekes" életminták sugárzása nagyon elviszi a fiatalt, hogy ő valóban felelősen tudjon dönteni egy ilyen kérdésben. Ez az egyik. A másik pedig, ha valaki nem óhajt gyereket, a fogamzásgátlásnak, a családtervezésnek millió más eszköze van, ami kevésbé ártalmas, tehát visszafordítható - mondta Gyenes Géza.

- Fizikailag érett egy 18 éves lány?

- Fizikailag érettnek lehet mondani akár egy 16 éves hölgyet is - láttunk ilyent -, de a testi érettség és a lelki, pszichés érettség és azok az életkörülmények, ami valóban az embernek a gyerekvállalással kapcsolatos gondolkodását befolyásolja, ehhez élettapasztalatot kell szerezni.

- Az Egészségügyi Tudományos Tanács foglalkozott-e ezzel a kérdéssel?

- Eddig még nem. Az Alkotmánybíróság nem az egész kérdéskört vizsgálta, tehát nem azt nézte, hogy az egészségügyi törvényben helyesen van-e, vagy sem a művi meddővé tétel szabályrendszere, csak azt nézte, hogy a beadványban kérdésessé tett jogi szakasz az alkotmányos-e, vagy nem - mondta Mogyorósi Dóra. Úgy döntött, hogy nem alkotmányos, mert az önrendelkezési jogot méltánytalanul, önkényesen korlátozza. Ez azért lényeges, mert nincs akadálya annak, hogy keressünk esetleg egy alkotmányos korlátozást az önrendelkezési jognak és szerintem a jövő feladata ez, és ahogy rámutatott az Alkotmánybíróság, az első kérdés az életkor. Az életkor szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a beleegyezési képesség vajon egybeesik-e a cselekvőképességgel. Esetleg alkotmányos lehet egy olyan korlátozás, hogy mondjuk 25 évre tesszük azt az alsó limitet, amikor valaki kérheti a művi meddővé tételét.

- Kell-e törvényi szabályozás?

- Mikor ez a törvény eredetileg megszületett, akkor a 35 éves kort nem jogi szempontból szabták meg, hanem orvos-szakmai szempontból. A másik lehetőség a három megszült gyerek volt. Tehát, ezek a korlátok érdekes módon nem annyira jogi korlátok. Az Alkotmánybíróságnak jogi szempontból vitatni egy orvos-szakmai szempontú korhatárt, hát ez egy igen érdekes kérdés. Én úgy gondolom, hogy jogi kérdésekben nem kívánnék okosabb lenni egyetlen egy alkotmánybírónál sem, de az alkotmánybíró se akarjon egyetlen egy orvosnál sem sokkal okosabb lenni - vélekedett Gyenes Géza.

- Fontos, hogy legitim cél érdekében történjen valami. A legitim cél lehet az egyén védelme és hogy öncsonkítást ne tegyünk, olyan orvosi beavatkozást, ami nem gyógyít, hanem csonkol a szervezetben és nem egészségügyi okból, hanem családtervezési okból. Tehát az egyén védelme. A másik: ne felejtsük el, hogy közösségben élünk. Igaz az, hogy népesedéspolitikai cél talán önmagában nem lehet alkotmányos önrendelkezési korlátozás, azt kell mondanunk, hogy 20-30 évre előre is kell gondolkodni és lehet, hogy valamilyen alkotmányos garanciális eszközzel mégiscsak segíteni kéne a gyermekvállalást és nem gátolni - tette hozzá Mogyorósi Dóra.

- Mi kaptunk olyan jelzéseket pszichiáterektől, hogy azok a nők, akik hoztak korábban egy olyan döntést, amit most nem tudnak visszacsinálni, pszichiátriai betegek lettek, sőt, szuicid késztetéseik is lettek konkrétan. Ez kinek jó? Szóval ez a túl nagy szabadosság, hogy az egyéni szabadságjogok érdekében mindenki azt csinál, amit akar, ez valahogy ebben az egy kérdésben biztos, hogy nem áll - mondta Gyenes Géza.

- Olyan véleményt is hallottam, hogy ha egyszer valaki 18 évesen felnőtté van nyilvánítva, és dönthet a saját sorsáról, akkor döntsön erről is és viselje az ódiumát.

- Igen, de úgy hozza meg a döntést, hogy tudja, hogy miről dönt.

- Tehát az a két paragrafus hiányzik július elsejétől, magyarul, hogy ne legyen minden szabad, akkor valamilyen jogi lépésnek közbe kell épülnie.

- Igen.

- És mi legyen ez, hogy legyen?

- Ez egy későbbi törvénymódosítás lesz, technikailag én lehetetlennek látom, hogy július elsejétől hatályba lépjen, pontosan az új parlament, az új kormány késői felállása miatt - mondta Mogyorósi Dóra.

- Mindent meg fogunk tenni, hogy az ilyen 18 éves és egynapos hölgyek, akik nem tudom, hogy milyen okból, de odajönnek, hogy márpedig ők ezt akarják, megpróbáljuk őket abszolút békésen lebeszélni - zárta a beszélgetést Gyenes Géza.


radio.hu - fidesz.hu