Endrédy István elnök és Schneller István főépítész egyaránt úgy véli, hogy az októberi önkormányzati választásokig nem valószínű, hogy lezárulhat egy ilyen horderejű, szakhatóságok tucatját érintő egyeztetési folyamat, elkészüljön egy övezetátsorolás, ha egyáltalán szükség van hozzá - jegyezték meg.

Az elnök számára a kormányzati bejelentés jellege azt jelzi, hogy "tipikus befektetői megközelítés" van a háttérben. Hozzátette, hogy nyilvánvalóan többféle befektetői ajánlat lehet a kormányzat előtt. Miután eldőlt, hogy melyik ajánlatot választják, kezdődhet az egyeztetés és az övezetátsorolás.

A szakemberek célszerűnek tartanák, ha egy ilyen volumenű feladat megvalósításánál nem ismétlődnének meg a Margitszigeten zajló uszodabővítés során elkövetett hibák, mulasztások. Nem tartanák jónak azt sem, ha a magántőke bevonása a sajátosan zajló hazai PPP-viszonyok között valósulna meg.

Schneller István szerint az államnak egy fejlesztő társaságot kellene létrehoznia, amelybe "bevinnék" az új negyed földterületét és a belvárosban megüresedő kormányzati ingatlanokat. Így "jobban kijöhetne az állam a magántőkés beruházásból, mint például a Művészetek Palotája esetében" - tette hozzá.

A főépítész, aki egyúttal a Fővárosi Tervtanács elnöke is, emlékeztetett rá, hogy 16 évi ténykedése során csupán egyszer, az Antall-kormány idején kértek véleményt a fővárostól egy ilyen jellegű kormányzati szándékról. Akkor három Duna-parti területet, köztük a Vizafogó - Fóka-öböl térségét javasolták. Mára azonban már beépültek ezek a területek. Megjegyezte, hogy az Orbán-kormány alatt felmerült kormányzati költözködés az nem volt ilyen nagyságrendű.

Nem a minisztériumok, főhatóságok, felügyeletek költöztek volna a budai Várba, csupán a legfelsőbb vezetés.

A kereszténydemokrata bizottsági elnök úgy véli, hogy akár a XI. kerületi Kopaszi-gát környéke, a Kelenföldi Hőerőmű melletti nagy szabad terület is szóba kerülhet. Ennek a térségnek ugyanis már van hatályos szabályozási terve, amely egyebek közt irodákkal is számol.

A Kopaszi-gáton egyébként a kerület és Leisztinger Tamás nagyvállalkozó beruházásában már zajlik egy nagyszabású ingatlanfejlesztés.

Az óbudai gázgyári terület a szakemberek szerint jelenleg aligha alkalmas egy ilyen fejlesztésre, mivel nehézkes a megközelítése. Ez csak az úgynevezett 5-ös metró megépítése után lenne alkalmas erre a célra - jegyezte meg a főépítész. Hasonlóképpen kizárják a szakemberek annak a lehetőségét is, hogy valahol a város szélén, egy zöld területen valósuljon meg a kormányzati negyed. Döntő fontosságú kérdés ugyanis az ügyfélforgalom miatt a terület megközelíthetősége.

Célszerű lenne ezért vasúti és metrókapcsolattal, valamint jó felszíni úthálózattal ellátni a területet.

A szakemberek építészeti tervpályázattal alakítanák ki az új területet, hogy olyan legyen, ami méltó, illetve reprezentálja a köztársaság kormányzatát. Ugyancsak fontosnak tartják azt is, hogy átgondolt döntés szülessen a megüresedő nagy értékű belvárosi épületek, például a BM-székház jövőbeni sorsáról.

Schneller István utalva arra, hogy külföldön vannak példák ilyen jellegű kormányzati negyedre, megjegyezte, a kérdés csupán az, hogy racionálisan megvalósítható-e ez a szándék.

MTI - fidesz.hu