Djukanovicnak ez volt az első külföldi útja azóta, hogy egy hete a montenegróiak többsége népszavazáson az ország függetlenségét, a Szerbiától való elszakadás gondolatát támogatta. Djukanovic szerint országa képes néhány éven belül teljesíteni az EU-tagság összes követelményét. Ugyanakkor - az EU-n belüli közhangulatot realistán felmérve - elismerte, hogy a csatlakozás nem csak tőlük, de az EU befogadó készségétől is függ. Ezért nem mondott céldátumot, nem közölte, hogy mikorra szeretnének az Európai Unió tagjává válni. Rehn hangsúlyozta: nincs "rövidített út" a taggá váláshoz, végig kell menni a különböző szakaszokon, s ezen belül az első a stabilitási és társulási szerződés megkötése az EU, illetve
Montenegró között. Ez viszont akár már az idén megtörténhet - tette hozzá biztatásként.

Az EU eredetileg Szerbia-Montenegróval mint közös államalakulattal kezdett megbeszéléseket a stabilitási és társulási szerződésről, de ezeket a szerb háborús bűnösök (mindenekelőtt Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregparancsnok) kiadatásával kapcsolatos belgrádi késlekedés miatt nemrégiben felfüggesztette. A montenegrói népszavazás után azonban Brüsszel megígérte, hogy az önállósodni akaró kis balkáni állammal külön megbeszéléseket folytatnak majd. Rehn hétfői nyilatkozatából úgy tűnik, jó esélyt látnak a gyors megállapodásra. Az EU-biztos ugyanakkor figyelmeztetett: ha létrejön a stabilitási és társulási szerződés, már önmagában ennek végrehajtása is számos reformot követel majd Montenegrótól, például a közigazgatás, illetve az igazságszolgáltatás korszerűsítése terén.

A május 21-i népszavazáson a voksolók 55,5 százaléka szavazott Montenegró függetlenségére: ez mindössze 2090 szavazattal haladja meg az 55 százalékos szintet, amelyet az EU az esetleges elszakadás elfogadási feltételeként szabott. A nemzetközi megfigyelők szabadnak és tisztességesnek minősítették a voksolást.

MTI - fidesz.hu