Ez legalábbis lehetővé teszi a szolgáltatók szabad versenyét az Unió egész területén. Tehát például egy magyar fodrász üzletet nyithat, vagy házról házra járhat bármelyik tagállamban, és ugyanezt tehetik az építőipari vállalkozók, vagy az ominózus lengyel vízvezeték szerelő is, akivel a franciákat riogatták egy évvel a népszavazási kampányban.

A szolgáltatásokból származik az Unióban megtermelt összjövedelem 70 százaléka, ezért határozta el még az előző, Prodi vezette Európai Bizottság a szabadpiac megteremtését e téren is. A szabálytervezet a témafelelős akkori holland biztosról kapta a nevét. Az elkényelmesedett gazdag országok méregdrágán és mérsékelt intenzitással dolgozó szolgáltatói azonban szociális dömpinget emlegettek és a kezdeményezést csakis Frankenstein-direktívának hívták.

A tájékozatlan francia átlagpolgárok érzelmi alapon le is szavazták az európai alkotmányt, amely alapvetően nem is erről szólt. Ennek ellenére ezután figyelembe kellett venni a közhangulatot és az Európai Parlament februárban az eredeti direktíva felvizezett változatát fogadta el. A lényeg az, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvben garantált, de a tagállamok tehetnek kivételeket, vagyis vagy kap engedélyt egy külföldi szolgáltató, vagy nem.

A most megszületett megállapodás szerint azonban a korlátozásokat alkalmazó országoknak indokolniuk kell lépésüket, és érveiket az Európai Bizottság időről időre megvizsgálja. Magyarország és a többi új tagállam az erőteljesebb piacnyitást szorgalmazta, de az adott helyzetben ennél jobb megállapodás nem volt elérhető - emelte ki Gottfried Péter az Európai Ügyek Hivatalának elnöke.

radio.hu - fidesz.hu