Havel egy Brüsszelben tartott nemzetközi tanácskozáson kedden annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unió nem lép fel elég keményen a kubai demokratikus változások érdekében.

Mint mondta, erről a kérdésről kedden beszélt José Manuel Barrosóval, az EU-bizottság elnökével is, s reméli, a vita "hamarosan meghozza gyümölcseit".

Az Európai Unió és a karibi szigetország kapcsolatai már évek óta elég feszültek, az emberi jogok és a politikai szabadságjogok kubai megsértése miatt. Brüsszel 2003-ban szankciókat hozott Kuba ellen, de ezeket januárban - mindenekelőtt a spanyol kormány sürgetésére - hat hónapi időtartamra felfüggesztette.

Csehország a Kubával kapcsolatos EU-politika szigorítását, a szankciók újbóli életbe léptetését követeli, Havel pedig - aki maga is hosszú ideig politikai fogoly volt, s elnöksége alatt az emberi jogokért folytatott küzdelmet állította politikája középpontjába - mindig is szolidáris volt a kubai ellenzékiekkel.

A cseh politikus brüsszeli beszédében hangsúlyozta: a 10 új EU-tagállam többsége pozitív szerepet játszhatna a Kubával kapcsolatos EU-politika formálásában, hiszen annak idején náluk is totalitárius rendszerek működtek, azaz jól látják, milyen a kubai helyzet. "Azoknak, akik maguk is elnyomó rendszerben éltek, át kell adniuk ezt a tapasztalatot másoknak" - mondta.

A brüsszeli tanácskozás másik neves résztvevője, Vytautas Landsbergis volt litván államfő Kubát börtönnek nevezte, leszögezve, hogy az ország vezetője, Fidel Castro terrorizálja saját népét.

Louis Alberto Lacalle korábbi uruguayi elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy a meg kell értetni a világ legrégebben hatalmon levő diktátorával: egyszerűen nem elfogadható, hogy a legalapvetőbb jogokat is megtagadja népétől.

MTI - fidesz.hu