- A legutóbbi Fidesz kongresszuson az hangzott el, hogy a fővárosban erősödött a párt pozíciója. A választási eredmények ugyanakkor ezt nem támasztják alá. Nem önbecsapás mindez?

- Tény, hogy a Fidesz egyéniben több körzetet nem nyert meg, de mindenütt növelte a pártra leadott szavazatok számát. Ennek is köszönhető, hogy listán egy mandátummal többet hozott a párt területi listája. Az értékeléshez az is hozzátartozik, hogy az Országgyűlésbe be nem jutott jelöltjeink után az országos kompenzációs listára a fővárosból jutó szavazatok száma lényegesen magasabb volt, mint korábban. Ha lehet így fogalmaznom: a budapestiek megnyomták az országos listát. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy miként változott Budapest lélekszáma, illetve hogyan alakult a választásokon az egyes megyék részvétele, akkor az derül ki, hogy a fővárosban javult legjobban a Fidesz eredménye.

- Amennyiben igaz, amit mond, adott a kérdés: a főpolgármesteri posztért vívott küzdelemben hogyan lehet megszorítani Demszky Gábort?

- Jó jelölt és hiteles program kell hozzá. Azaz olyan javaslatokat kell a jelöltünk mögé állítani, melyek azt bizonyítják, hogy a regnáló főpolgármester alkalmatlan azok megvalósítására.

- Váltsunk néhány szót a jelöltekről! Tarlós István megosztó személyiség, Cselovszki Zoltánt gyakorlatilag senki nem ismeri. Ilyen feltételek mellett hogy veheti fel a Fidesz eséllyel a küzdelmet a regnáló erőkkel szemben?

- A szavazói attitűd figyelembe vétele csak a választások egyik szempontja. Az csak az egyik oldal, hogy ki mennyire ismert, hiszen a választó azt is mérlegeli, hogy ki mennyire hiteles, ki mögött milyen tapasztalat, ismeret áll. Persze a program hitelessége is számít: azt leckeszerűen mondja vissza a jelölt, vagy úgy is gondolja, hogy megvalósíthatóak az elképzelések. Egyébként úgy gondolom, hogy a Fidesz jelöltjei mögött jelentős produkció van. Tarlós István 16 éve polgármester, tehát a közigazgatással - legalább egy városrész szintjén - megbirkózott. Kerületi polgármesterkén nem csak Óbuda működését ismeri, hanem a kerület és a főváros viszonyát és az ebből származó működési zavarokat is. Cselovszki Zoltán pedig nem egyszerűen fővárosi képviselő volt, bár mindenki csak erre emlékszik. 1998-tól a Műemlékvédelmi Hivatalt vezette, ráadásul az ő nevéhez fűződik az örökségvédelmi törvény megalkotása. Mindezzel azt akarom mondani, hogy jól ismeri a város működését, építészként is van fogalma Budapestről. Mindemellett közigazgatási gyakorlattal is rendelkezik. Elismerem: Cselovszkinak nincs mindennapos kapcsolata a választópolgárokkal, de az Új Budapest Központ vezetőjeként rengeteg konzultációt tartott. E megbeszélések eredménye az az Új Budapest Program, amit ugyan a kampányban csak félve használtunk fel, de nagyon jó program. Ennek egyik jele, hogy az elképzeléseket a Demszky-féle városvezetés harmadik helyen díjazta a városközpont fejlesztésére kiírt pályázaton, illetve a Gyurcsány Ferenc fémjelezte programban is elő-elő kerülnek olyan elemek, amiket az Új Budapest Programban Cselovszkiék fogalmaztak meg.

- Ha ennyire jók a fejlesztési tervek, akkor mi az oka annak, hogy a kampányban nem szántak azoknak nagyobb teret?

- Az országos kampányban bizonytalanság volt abban, hogy mekkora súlyt érdemes Budapestre helyezni. A döntés úgy szólt, hogy erős centralizált kampányt kell vinni, és helyi témákra kevésbé kell súlyt fektetni.

- Ezzel együtt nem érzi úgy, hogy a főpolgármester-jelölt kijelölése során a Fidesz eleve feladja a posztot, amint az az MSZP-vel kapcsolatban is gyakran megfogalmazódik? A Fidesz ugyanis ciklusonként új és új jelölteket nevez meg.

- Aki veszít a választásokon, kénytelen a vesztest lecserélni. Elég, ha megnézzük Latorcai János példáját. Ő 1994-ben csak leheletnyi különbséggel maradt alul Demszkyvel szemben, 1998-ban viszont már nem volt képes hozni ugyanazt az eredményt. Azt a jelöltet, aki egyszer alulmaradt a főpolgármesteri posztért vívott csatában, nem érdemes még egyszer harcba küldeni, akár annak ellenére sem, hogy kiváló ember, és négy év alatt számos információt szerzett a város működéséről. Mindez egyébként az MSZP magatartásának is magyarázata lehet. A Fidesz ugyan 2002-ben elég jól szerepelt a választásokon, de azzal, hogy a szocialista párt pro forma visszavonta jelöltjét, Gy. Németh Erzsébetet, Schmitt Pál egyedül maradt egy monolit MSZP-SZDSZ-szel szemben. Ez persze nem felmentés. Tény, hogy nekünk még nincs kész a főpolgármester-jelöltünk. Sem Tarlós István, sem Cselovszki Zoltán, sem pedig a többi jelölt nem úgy dolgozott az elmúlt években, mint a Fidesz majdani főpolgármester-jelöltje. Ezt a hibát most követtük el utoljára. Amennyiben a jelöltünknek nem sikerül megvernie Demszkyt, a legfontosabb feladat az, hogy a kerületek egyes számú vezető politikusait úgy válasszuk ki, hogy belőlük polgármesterként, alpolgármesterként olyan politikus válhasson, aki alkalmas lehet a következő önkormányzati választásokon főpolgármester-jelöltnek.

- Ez alapján akár most is lehetett volna valódi kihívót állítani Demszkyvel szemben, vagy négy elvesztegetett évről beszélhetünk?

- Rossz a kérdésfeltevés. A mostani jelöltjeink is esélyesek, a kérdés csak az, hogy vajon mindent megteszünk-e. Való igaz: akár elszalasztott lehetőségként is felfogható, hogy nem választottuk ki korábban a jelöltünket, és nem építettük fel igazán. Ugyanakkor nem lehetetlenség Demszky Gábort legyőzni a kampányban.

- Azzal együtt is így gondolja ezt, hogy Hiller István feladta az MSZP tárgyalási pozícióit, amikor arról szólt, hogy a párt az erős második ember pozíciójára tart igényt a fővárosban? Ismert, hogy a szocialisták szavazótábora fegyelmezett.

- Szerintem ez fikció. Éppen tegnap hívott fel egy ismerősöm, aki 16 éve MSZP szavazó, s ezen az attitűdjén nem is fog változtatni, de ő sem fog Demszkyre szavazni. Azt gondolom, hogy azzal a sikertelenséggel, amit Demszky az elmúlt 16 évben felmutatott, nem fognak tudni jóhiszeműen azonosulni a választók.

- Mindezek ellenére négyévente gyakorlatilag egyedül marad Demszky. Mi ennek az oka?

- Ciklusról-ciklusra más. Előfordult, hogy eleve a kormányalakítás körüli alkuk hozták magukkal a helyzetet. Ilyen volt például a Horn-kormány megalakítása. Az egymagában is kormányzóképes MSZP belevette az SZDSZ-szel kötött paktumba a közvetlen főpolgármester-választást. Ami a döntő: egy regnáló polgármesterrel szemben még a kormányoldalnak is komolyan meg kellene indokolnia, hogy miért indít másik jelöltet. Persze az is meggyőződésem, hogy akár az SZDSZ is képes lenne Demszkynél sokkal jobb jelöltet megnevezni. Nem azért, mert a párt annyira jó, hanem mert Demszky annyira rossz városvezető. Véleményem szerint azért nem teszik meg mindezt, mert akkor el kellene mondania a pártnak, hogy Demszky rossz városatya, aki elhasználódott, hibák sorozata fűződik nevéhez. Egy győztes párt ez nem tudja megtenni. Gyurcsány Ferenc ellen is rengeteg támadási felület van, de - kisebb támogatás ellenére is - elismerték a szocialisták: nem tudnak helyette mást indítani.

- Azt mondja, Demszky jelölése mögött az húzódik meg, hogy nem mernek új, más jelöltet megnevezni?

- Meggyőződésem, hogy minden pártban több olyan személy van, aki alkalmas lenne a posztra. Azt is gondolom, hogy sok olyan ember is akad köztük, aki Demszkynél jobb városvezető lenne, de a helyzet nem teszi lehetővé, hogy ők lépjenek előtérbe. Demszkyt 1990 óta egyfajta örökségként cipeli magával a város.

- Játsszunk el a gondolattal: az MSZP egy időben Molnár Gyulát látta volna szívesen a városházán. A Fidesz Fónagy Jánost, a már említett Cselovszkit, Tarlóst és Tirts Tamást tudná elképzelni első számú városvezetőként. E nevek között akad olyan, aki Demszkynél jobban tudná vinni a város ügyeit?

- Bővítsük a kört! Folyosói pletykák alapján Kuncze Gábor neve is felmerült, azonban az előbb említett okok miatt az SZDSZ pártelnöke nem tehetett másként, minthogy kiállt Demszky mellett. Ami a kérdést illeti: a felsorolt nevek közül bárki jobb lenne, mint Demszky Gábor.

- Már az országgyűlési választások előtt is támadták Demszkyt, de csekély haszonnal, az SZDSZ nem gyengült a fővárosban...

- Már hogyne gyengült volna az SZDSZ! A liberális párt éppen azért köszönte meg az MSZP-nek a választások eredményét, mert szavazókörönként kértek fel meghatározott számú szocialista szavazót, hogy szavazzanak az SZDSZ-re. Az MSZP-re érkezett egyéni és listára leadott szavazatok között pont annyi volt a különbség, mint amennyit ellenkező előjellel az SZDSZ egyéni és listás szavazati között lehetett mérni ugyanabban a szavazókörben. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a szabad demokrata szavazó az SZDSZ listájára szavazott, és ez a lista máshonnan nem kapott volna szavazatot, akkor az SZDSZ nem jutott volna be a parlamentbe. Ebből a szempontból az SZDSZ parlamenti küszöb alatti párt. Gyakorlatilag gyengébb, mint az MDF.

- Mindazonáltal: Demszky hibái, illetve az ellenzék magatartása elegendő ahhoz, hogy legalább egy szoros eredményt ki lehessen csikarni a választásokon?

- Latorcai eredménye után most van esélyünk arra, hogy megszorítsuk Demszkyt.

- Megszorítani vagy leváltani?

- Ez majdhogynem szerencse kérdése. Október-novemberig még bármi megtörténhet. Ebbe az is bele tartozik, hogy ma még nem tudni, hogy miként változik a közhangulat a várható megszorító intézkedések kapcsán. Az sem tudható, hogy a következő hónapokban milyen csontvázak esnek ki a szekrényből.

- Ha már a csontvázakat említi: az elhíresült benzin-ügy kapcsán a Fidesz elismerte, hogy a rendelkezésére álló dokumentumok nem hitelesek. Hogy is áll ez a dolog?

- Jelenleg is ügyészségi vizsgálat zajlik. Azt gondolom, hogy a dolgok a megszokott rendjükben haladnak. Egy aggodalmam van: az ügyészség meghosszabbította a vizsgálat határidejét, így ma még nem tudható, hogy az meddig húzódik el. Emiatt van az a félelmünk, hogy az igazság az önkormányzati választások után derül majd ki. Én pedig azt gondolom, hogy az embereknek joguk van tudni, milyen főpolgármester-jelöltre adják le a szavazatukat.

- Ugyanakkor az eddigi támadásokat Demszky Gábor mindig visszaverte.

- Ez így nem igaz. Bebizonyítottuk, hogy a főpolgármester minden összeférhetetlenségi nyilatkozata hamis. Ennek következtében Demszky Gábornak vissza kellett adnia az európai parlamenti mandátumát. Ahhoz is van némi közünk, hogy ma már mindenkinek, akinek összekoccan a foga, ha kátyúba hajt, Demszky jut az eszébe. Az nem eredmény, hogy az eddig a város felett lebegő Demszkyt sikerült összekapcsolni Budapest problémáival? Eddig mindig sikerült a gondokat a helyettesekre áttolni, miközben az eredményeket bekasszírozta. Szerintem sikeresek voltunk.

- Mindez mire elegendő?

- Ez a nagy kérdés, ami nem csak politikai, hanem kulturális is. Mi alapján alakítanak ki választási preferenciákat a budapesti szavazók? A fővárosban ma a baloldali szavazók valamelyest többségben vannak, és egyik évről a másikra nem képzelhető el, hogy drasztikus változás következzen be. Hosszú, sziszifuszi munkával lehet elérni, hogy megváltozzon a város politikai hangulata. Persze az is tény, hogy akadnak olyan szavazók is, akik családi hagyományok alapján választanak. Azt, hogy a fenti attitűd mikor változik meg, nem tudom megjósolni. Az is elképzelhető, hogy változik a főpolgármester személye, miközben a közgyűlés összetételének változása mindezt nem követi.

- Ez a hangsúlyeltolódás, váltás lehet-e annak a következménye, hogy - amint arról a tervek szólnak - az önkormányzati választás nem az országgyűlési választásokat követné?

- Én ezt nagyon helyes gondolatnak tartom. A megvalósítás egyik útja lehet, hogy a ciklus közepén legyenek az önkormányzati választások. Persze az is megoldás, hogy más ciklust mérünk ki a helyhatósági mandátumokra. Ilyen példákkal szolgál az Unió is. Az országgyűlési választás maradhatna négyévenként, miközben az önkormányzati - mondjuk - ötévente lenne. Ebben az esetben húszévente találkozna a két voksolás.

- Korábban például a IX. kerületi polgármester is amellett foglalt állást, hogy érdemes lenne elválasztani egymástól az országgyűlési és önkormányzati választásokat, azonban annak a félelmének is hangot adott, hogy nem lenne idő a kormányzásra, hiszen folyamatos kampány lenne.

- Én viszont azt gondolom, hogy a politikai terhelés folyamatos lenne, és az emberek hozzászoknának ahhoz, hogy a politika jelen van a mindennapjaikban. Minden egyes önkormányzati döntés - kezdve az iskolabezárástól a közszolgáltatások árának emeléséig - mind-mind politika. Ez nem gond, hanem lehetőség.

- Váltsunk néhány szót a fővárosról! Mi az, amit a Fidesz az elmúlt ciklusban másként csinált volna?

- Én nem az elmúlt négy, hanem tizenhat évet említeném. A Fidesz a kialakult struktúráktól gyökeresen eltérő szervezetet alakított volna ki. Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi városvezetés legfőbb hibája épp a megmerevedett rendszer, s ennek okán nem tud szabadulni az önmaga által kialakított kötöttségekből. A különböző vállaltok vezetői néhány évente átalakítják a szervezetet éppen annak érdekében, hogy az mindenkit motiváljon a jobb eredmény elérésében. A fővárosban 16 év alatt semmi nem változott. Azaz annyi mégis, hogy azok a cégek, melyek korábban állami, önkormányzati, vagy éppen tanácsi vállalatok voltak, most részvénytársasági formákban működnek. A mozdulatlansághoz az is hozzátartozik, hogy Demszky Gábor sem változott: nem főpolgármesterként, hanem tanácselnökként dolgozik. De visszatérve a kérdésre: a fővárosban nem került sor közigazgatási reformra. Ennek a levét isszuk a mai napig, amikor a főváros és a kerületek konfliktusait éljük meg. Persze azok a szektorok is kívánnivalót hagynak maguk után, ahol átalakítások voltak. Ma a főváros egyszemélyes tulajdonában lévő cégek egymással konkurálnak. Nem a piacon, hanem a lobbitermekben versenyeznek, miközben a város érdekei háttérbe szorulnak. A város eladta azokat a közszolgáltató cégeit, melyeket nem lett volna szabad, de legalábbis nem így kellett volna őket értékesíteni. Végezetül: a városnak nincs fejlesztési koncepciója.

- Hogyhogy? Itt van példának okáért a Podmaniczky Terv...

- A Podmaniczky Terv a város problématérképe. Számomra az elképzelés azzal egyenértékű, amikor egy agyonhasznált ruha kapcsán arról beszélgetünk, hogy hol kell gombot felvarrni, hol kell egy lyukat befoltozni, hol kell a leszakadt gallért visszaigazítani. Persze van benne új dolog is: például, ha megnövekszik valahol a forgalom, akkor építsünk egy alagutat. De ez nem más, mintha a rojtos gallérra bőrrátétet varrnánk, és attól még egy darabig hordható maradna. Ugyanakkor a város megújulása nem látható az elképzelésekben.

- És mi a helyzet az MSZP Budapest Programjával?

Itt-ott van benne pár jó ötlet, de ettől a város nem fog ugrásszerűen fejlődni. A város attól lesz jobb, hogy javul a közlekedése, ma ugyanis nem lehet a fővárosban közlekedni. Sem autóval, sem pedig tömegközlekedéssel, melynek színvonala egyre rosszabb, keresztmetszete egyre szűkebb, hiszen járatokat ritkítanak, vonnak össze. Egy-egy nyugati nagyvárosban sokkal gazdagabb a tömegközlekedési hálózat, szerintem Budapesten is inkább ezt kellene fejleszteni. Az MSZP programjára visszatérve: lehet, hogy a városnak egy ötletre van szüksége, de akkor olyanra, ami a főváros egészének fejlődését magával hozza. Hadd említsek két történelmi példát. Az egyik ilyen volt az Expo. Attól függetlenül, hogy a megrendezése nyereséges, vagy veszteséges lett volna, megindított egy sor olyan fejlesztést, ami életet lehelt a városba. Az Expo magával hozta volna a metrófejlesztést - már amennyiben a Horn-Demszky megállapodás nem fúrja meg. Ha Magyarország nem mondja le a világkiállítás megrendezését, 1996-ban már négyes metrója lett volna Budapestnek. Persze haszna azért így is volt a pályázatnak, hiszen abból lett a Lágymányosi híd, illetve ennek bázisán indult meg az egyetemváros fejlesztése. Egy másik ilyen ötlet lehetett volna - melyet a polgári oldal dobott be a köztudatba -, hogy legyen Budapesten olimpia. Azon persze lehet vitatkozni, hogy elég fejlett-e hozzá a város. Ha viszont úgy döntünk, hogy megpályázzuk, az kikényszerítette volna a város hatalmas fejlődését. De érdekes módon ezeket a nagyra törő terveket a baloldal mindig megakadályozta.

- Lehet, hogy csak szőrmentén tartozik ide, de most éppen a Fidesz alelnöke, Schmitt Pál támadja az olimpia egyik lobbiszervezetét, a BOM-ot.

- Nem tudom, miért támadja, sőt a vita részleteit sem ismerem. Engem kizárólag a város érdekel. Az olimpiával nem foglalkozom, de egy ekkora rendezvény meg tudná lökni Budapest fejlődését. Az apró ötletek fontosak, de ettől maga a város még nem mozdul meg. A nagy tervek a Budapest Programból éppúgy hiányoznak, mint a Podmaniczky Tervből.

- Akkor mi az, ami Ön szerint meglódítaná a várost?

- Például az Expo, az olimpia, és számos más hasonló ötlet. Nemzetközi egyetemvárost lehetne csinálni Budapestből. Minden egyetemi rektorunk kész lenne arra, hogy több külföldi diákot fogadjon, azonban nincs rá lehetősége. Ha valaki ezt eldöntené - persze úgy, hogy a fejlesztések illeszkedjenek a nemzetközi trendhez -, milliószámra jönnének a külföldi diákok. Kocsma, kávéház, idegen nyelvű színház lenne. A mi fiataljaink is jobban rákényszerülnének a nyelvtanulásra. Az egyetem kutatói állásokat, K+F programokat, innovációt és a gazdaság élénkítését hozhatná magával. Csak kéne egy ilyen ötlet.

- A nagy ötletek sorába tartozik a - sokak szerint fenntarthatatlan és átláthatatlan - közigazgatási rendszer átszervezése is. Időnként fel is reppenek gondolatok: két közigazgatási övezet, belváros, külváros... Ennek most nem sok realitása van, holott Londont például annak idején hétfőről keddre átszervezték.

- Szüksége lenne rá. De ha már London példáját említette: ott azzal a bölcsességgel oldották meg a reformot, hogy a régi rendszer egyes elemeit is átmentették. Ott megtalálható Nagy-London, ami a regionális Budapest koncepciójának felelne meg. Ebben a rendszerben a város körüli agglomeráció mind hozzátartozna a fővároshoz. Az ma vicc, hogy filléres elszámolási gondjai vannak a városnak a közigazgatási határon túl lévő településekkel; mehet-e még háromszáz métert egy busz, vagy sem. De ez az egészségügyre is jellemző. A Kerepestarcsa határában lakó budapesti polgár beutalási rendje a Péterffy Sándor Utcai Kórházhoz tartozik. Ugyanakkor ha két utcával beljebb lakna, és átlépné a városhatárt, akkor a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházba kellene mennie. Tehát: nemcsak kerületek és főváros viszonyában kellene rendezni a problémákat, hanem muszáj lenne hozzányúlni az agglomerációhoz is.

- Jelenthet ebben a kérdésben némi lökést, hogy az uniós források felhasználásában egy területet alkot Budapest és Pest megye?

- Nem ismerem az ügy részleteit, de bizakodó vagyok.

- Térjünk vissza a Fidesz jelölési folyamatához! Ki lenne a fent vázoltak megvalósításában a legalkalmasabb partner?

- A budapesti választmány azt a felhatalmazást adta az elnökségnek, hogy minden jelölttel kezdjen tárgyalást. E folyamatnak épp az a célja, hogy a jelöltek programja ne csak a saját elképzeléseit tartalmazza, de - nagy vonalakban - egyezzen is a Fidesz elképzeléseivel. Tehát az is fontos kérdés, hogy a Cselovszki Zoltán által felvázolt elképzelésekből, az Új Budapest Tervből mennyit tud Tarlós István vagy éppen Fónagy János felvállalni. Ezzel együtt azt gondolom, hogy bármelyik jelöltünk alkalmasabb lenne főpolgármesternek, mint Demszky Gábor. Jobban értenek a városhoz, szabadabban gondolkodnak. És ez a legfontosabb.

Stop.hu - fidesz.hu