Meglehetősen általánosnak jellemezték az Új Magyarország elnevezésű friss kormány programot londoni piaci elemzők, akik elsősorban a 20l0-e euróbevezetés céldátumát hiányolták a dokumentumból. A Goldman Sachs és a JP Morgans befektetőházak kommentárjai szerint ennek elsődleges oka, hogy még mindig nem tiszta, hogyan lehet 2008-ig GDP-arányosán három százalékra, azaz a maastrichti feltételek felső plafonjáig csökkenteni az idei évre várt, "több mint nyolcszázalékos" deficitet.

- Nem elegendő a 350 milliárd forintot kitevő, eddig kommunikált megszorítás, ha két év múlva el akarjuk érni a maastrichti kritériumok teljesítését - nyilatkozta Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor is, aki szerint a politikai játékteret az önkormányzati választások közeledte és a piacok egyidejű megnyugtatása határolja be, valamint az a tény; hogy pótköltségvetés nélkül a büdzsé szerkezetén már nehéz év közben változtatni.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta: 2007 elején az új költségvetéssel még legalább kétszer ekkora volumenű megszorítás várható, vagyis a mostani kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések "második fordulója" következik. Kérdéses, hogy megelégszik-e a piac a kormányprogramban most ismertetett szigorítások mértékével, illetve szerkezetével, annál is inkább, mert az év eleji adócsökkentési törvénycsomag mostani elhalasztása, az adóterhek, köztük a társasági adó növelése összességében a gazdaság versenyképességének csökkenéséhez vezet - hangsúlyozta Cséfalvay, aki szerint etikailag is furcsán hat, hogy az adócsökkentési csomagon felül néhány héttel ezelőtt 5 százalékpontos tb-csökkentésról is szólt a szocialisták választási kampánya. A mostani megszorításokkal az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikájának árát a lakossággal és a vállalkozókkal akarják megfizettetni, akik - döntési pozíció híján - ártatlanok az előző ciklus hibás gazdálkodásában, melynek költségeit rájuk terhelik - összegezte a közgazdászprofesszor.

Nehéz bármit is mondania kormányprogram építőiparra vonatkozó részére, ugyanis szinte sem milyen konkrétumot nem tartalmaz, tehát ténylegesen nem lehet tudni, mi várható - mondta a lapnak Varjasné Székely Éva. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy egy szó sem esik arról, az ágazat mely minisztérium fennhatósága alá fog kerülni a jövőben, hiszen az építőipart jelenleg felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt megszünik. Véleménye szerint ezzel a legfontosabb kérdésről nem ejt szót a kormányprogram, hiszen míg nem lehet tudni, ki fog a területtel foglalkozni, komolyabb párbeszéd sem indulhat el az ágazat jövőjével kapcsolatban. A kormányprogram semmit sem említ a szakma által régóta forszírozott, az élőmunkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentéséről sem. A lakáspiacra vonatkozó program áttekintése után Varjasné Székely Éva azt szűrte le, hogy az ágazat a jövőben lényegében semmilyen támogatást nem kap, ugyanakkor komoly ellenőrzésekre és bírságokra készülhet fel. Többször elhangzik a programban, hogy adóemeléssel próbálják majd a fogyasztást visszafogni, ami - mondta a szakértő - az építőipa biztos visszaesését fogja hozni, hiszen az utóbbi időben már e nélkül is jelentősen csökkent a fizetőképes kereslet. Elmondása szerint jelenleg már csak a kisebb, 50 négyzetméter körüli lakásokat tudjál úgy-ahogy eladni, a nagyobb otthonok pedig alig kelnek el. A fizetőképes kereslet hiánya - mutatott rá - a kiadott új lakásépítési engedélyek drasztikus csökkenéséből is látszik. Emellett a program több megállapítását is érthetetlennek tartotta. Például megemlítik benne a bérlakásprogram megújítását, ám — jelezte a szakértő — ilyen program jelenleg nem létezik, bár a szakma már évek óta próbálja hangját hallatni ebben az ügyben.

Egyre távolabb 2010-től

Gondot okozhat a kormányzati kommunikációban a magyarországi euróbevezetés ismételt későbbre halasztása, eddig ugyanis két szer tolódott a hivatalos céldátum, s a legutolsó, 2010-es bejelentésekor a kormánypropaganda még egy kényelmes ütemű euróövezeti csatlakozást jelölt meg. Tavaly októberben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyan feszegette a 2010-es euróbevezetés teljesíthetőségét, amikor a közös uniós valuta "nagyon gyors bevezetését" szembeállította az "igazságosabb ország megteremtésének" vágyával, az ezt követő kormányzati nyilatkozatok azonban újra megerősítették a 2010-es céldátumot. Emlékezetes, 2002 májusában László Csaba akkori pénzügyminiszter 2007-et jelölte meg az euróbevezetés lehetséges időpontjának. Nem sokkal később Medgyessy Péter 2008-as céldátumot hirdetett meg, majd 2004-ben Draskovics Tibor 2010. január elsejei időpontot ígért az euróövezeti csatlakozásra.

Forrás: Magyar Nemzet

fidesz.hu