Az oktatási kormányzat elmúlt négyévi munkáját folyamatos viták kísérték, de azt nem lehet mondani, hogy a liberális vezetésű minisztérium ne nyúlt volna hozzá az oktatás átalakításához. Ennyiben tehát reformról beszélhetünk. Az említett két példa pedig valóban sokakat érint. A Kossuth Rádió Háttér című műsorának vendége volt Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a szövetség oktatáspolitikusa.

- Lesz tandíj, amit nem pontosan tandíjnak hívnak majd, hanem egy utólagos költségtérítésnek, és a 2007-től a főiskolára, egyetemekre kerülő hallgatókat érinti a rendelkezés.

- Fontos és érzékeny kérdés, ezt jól mutatta 1995-96, amikor a hallgatók ezrei és a magyar társadalom túlnyomó többsége is elutasított azt, amit Bokros Lajos csomagjában Horn Gyula tandíjként bevezetni kívánt. Jól jelzi ezt, hogy még két hónappal ezelőtt is mereven és kézzel-lábbal tiltakozva tagadták a jelenlegi kormánypártok, a szocialisták, szabad demokraták, hogy nekik eszük ágában sincs a tandíj bevezetése - mondta Pokorni Zoltán.

- Minden, a választáson induló politikai erő tagadta.

- Ezt mondjuk a Fidesz hitelességgel teheti, mert hiszen 1998-ban eltöröltük a tandíjat, sőt, a tandíj helyett egy szegényebb családok számára is továbbtanulási lehetőséget nyújtó diákhitel-rendszert vezettünk be, amit egyébként el kell ismerni, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány sem szüntetett meg, de két hónappal ezelőtt cáfolták, tagadták a tandíj bevezetésének a gondolatát, most pedig szemrebbenés nélkül bevezetik, azért ezt is említsük meg. A költségvetési bevétel növelésére van szükség. Nézzük meg alaposan, hogy a kormányprogramban szereplő tandíj ezt a célt szolgálja-e! Én úgy látom, hogy nem, hiszen 2007-től vezetnék be, az elmondás szerint fölmenő rendszerben. Hároméves alapképzés működik most Magyarországon, tehát 2010-től csordogálnának az első forintok.

- Számottevő bevétel 2015-től várható legalábbis.

- Ha így van, mégis mi vesz rá egy kormánypártot arra, hogy szemben az eddigi fogadkozásaival, állításaival bevezesse? Ugyanakkor számoljunk azzal a kárral, amit a tandíj bevezetése a Bokros-csomag idején is okozott, hiszen rengeteg fiatalt tántorított el a továbbtanulástól. Nagyon nagy kárt okoz a magyar társadalomban, mert az elmúlt évtized, vagy évtizedek egyik legfontosabb erőforrása az volt, hogy Magyarországon a családok, a gyerekek erőt, energiát, időt, pénzt nem kímélve törekszenek arra, hogy diplomát szerezzenek, tanuljanak. Ez egy versenyelőnyünk. Ebben már az elmúlt négy év is rosszat tett, hiszen 20 százalékkal esett vissza a felvételre jelentkező gyerekek száma. A felvettek között is az elmúlt négy évben 15 ezerrel csökkentették azoknak a száma, akik teljes értékű diplomához juthatnak. Tehát záródott az a kapu, ami a felemelkedéshez, a jobb élethez, az értelmiségi, diplomás léthez vezetett.

- Nem lehet alelnök úr, hogy ez a halmaz tele van? Tehát túl sokan vannak a diplomások, és ma már nem igazán garancia egy diploma arra, hogy valaki el tud helyezkedni, meg is tud belőle élni, netán a szakmájában, a tanult szakmájában tud elhelyezkedni?

- A 18-19 évesen pályát kereső, állást kereső gyerekek között, akik a középiskola után keresnek állást, tragikus, 43 százalékos a munkanélküliség az első három évben. Aki 24-25 évesen egy főiskolai vagy egy egyetemi diplomával keres állást, ott sem rózsás a helyzet...

- ...de még mindig jobb...

- ...de ott 7 százalékos a munkanélküliség. Sok-e a diplomás Magyarországon vagy sem? Nem sok, és nem Franciaországhoz vagy Németországhoz képest. Az Egyesült Államokban adott korosztály 70 százaléka szerez felsőfokú végzettséget, de a velünk hasonló sorsú Lengyelországban ezer emberre 5 hallgató van. Magyarországon 4. Kevés a szakmunkás ez kétségtelen, de nem azért, mert sokan szeretnének egyetemre, főiskolára járni, hanem azért, mert a szakképzési rendszerből a gyerekeink 22-23, rosszabb években 24 százaléka úgy esik ki, úgy morzsolódik le, hogy semmilyen végzettséget nem szerez. Egyből munkanélküli lesz, segélyezésre szorul, és ebben hatalmas a hátrányos helyzetű, nem egyszer cigány gyerekek aránya. Ezért szomorú, hogy a szakképzést levágja az oktatás területéről a mostani kormány, és a munkaügyi és szociális minisztériumhoz sorolja. Olvassuk a kormányprogramban: nagy ívű iskola felújítási programok lesznek. Itt van a kormányprogramban, hogy 2013-ig ezer iskolát tataroznak, és ebből 2013-ig 300-at teljes mértékben felújítanak. Ez, ha kiszámolom, akkor azt jelenti, hogy egy évben felújítanak 42-43 iskolát évente. Tudja hány iskola van Magyarországon? Több mint ötezer. Ebben a tempóban haladva 116 évente jut sorra egy iskola felújításra.


radio.hu - fidesz.hu