A kamatadó bevezetésének gondolata 2004 áprilisában vetődött föl először. A Pénzügyminisztériumból akkoriban kiszivárgott információt Kovács László, akkori pártelnök úgy kommentálta: a kormány csupán arra törekszik, hogy igazságosabbá tegye a rendszert, és ne csak a munkajövedelmeket adóztassa meg.

Szakértők már akkor úgy vélekedtek, hogy a kamatadó bevezetése csökkentené a megtakarítási hajlandóságot. Ez pedig ellentmond a lakáshitel-rendszer szigorításakor kijelölt állami célnak, hogy a lakossági eladósodás csökkenjen és a betétállomány növekedjen.

2004 májusában már maga a miniszterelnök, Medgyessy Péter is bejelentette, hogy a kormány fontolgatja a kamatadó bevezetését, és hosszútávon a tőkejövedelmeket is megadóztatná. Draskovics Tibor júliusi elképzelései szerint a kamatadó kulcsát három év alatt lehetne 20 százalékra emelni.

A Világgazdaság 2004 augusztusában arról értesült, hogy a kamatadó bevezetése gyakorlatilag már eldöntött, nem tisztázott azonban, hogy a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó rendszerében kell megfizetni azt. A pénzügyi tárca a magánszemélyek helyett inkább a kamatot kifizető társaságokat adóztatná meg.

Szeptember 16-án a zárt ajtók mögött zajló kormányülés szünetében az SZDSZ-es Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként a kamatadóról és a pénzintézetek nyereségadójáról úgy nyilatkozott: "Semmiképp nem tudtuk támogatni, indokolatlannak és rossz lépésnek tartottuk volna a kamatok megadóztatását. Ez ugyanis a megtakarítások ellen ható lépésként jelentkezett volna, és egy igazán rossz gazdaságpolitikai folyamatot indított volna el. Ennél jobbnak tartunk egy olyan megoldást, amely a kiugróan magas profittal rendelkező szférát, a banki szférát kétségkívül sújtja, de szerintünk ez egy kezelhető mértékű többletelvonás". Az államtitkár hozzátette: az SZDSZ az árfolyamnyereség-adó bevezetését viszont nem támogatja, így azt nem fogja megszavazni.

2004. szeptember végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Figyelőnek adott interjújában azt mondta: "a kamatadó bevezetésétől csak a magas infláció tart vissza. Ha elérjük a maastrichti szintet, majd lehet ezen is gondolkodni".

A kamatadó bevezetésének gondolata közel egy év múlva lángolt fel ismét. A tervek akkor arról szóltak, hogy az adó alapja a kapott kamatjövedelem lenne, s a tíz százalékos kamatot 80-150 ezer forintos kamatjövedelem feletti bevétel esetén kellene fizetnie a polgárnak. Ez 6 százalékos betétkamatszint mellett azt jelentené, hogy az adóköteles jövedelem 1,3-2,5 millió forintos betétben őrzött vagyon után keletkezne.

Pénzintézeti és ingatlanos szakértők is a kamatadó buktatóira hívták fel a figyelmet. Szerintük ugyanis - hacsak nem önbevallásos jellegű lesz az adó, amit elképzelhetetlennek tartanak - könnyen kikerülhető az adófizetés, mivel jelenleg nincs olyan rendszer, amely révén összesíthető lenne, hogy egy-egy magánszemélynek hány pénzintézetben van számlája, s azokon mennyi pénzt őriz. Szakértők rámutatnak arra is, hogy sokszor egy számlán tartja megtakarításait egy család összes tagja, mert a bankok a nagyobb összegre nagyobb kamatot adnak.

A kamatadó bevezetésének szükségességét legutóbb, idén májusban a CEMI szakértői vetették föl, akik szerint ahhoz, hogy 2010-ben be lehessen vezetni az eurót, 2008-ig 1100-1200 milliárd forintot kell megspórolni. Ehhez viszont elkerülhetetlennek tartják az áfa- és a társasági adó emelését, a kamatadó bevezetését és az egyszerűsített adók, az eva és az ekhó eltörlését.

hirtv.hu - fidesz.hu