A jelentés kiemeli a roma nőket sújtó többszörösmegkülönböztetéseket. Átfogóan tárgyalja az iskolai elkülönítés azonnali felszámolásának szükségességét (Járóka a romák életpályáján mutatta be, hogy az elkülönített iskolai oktatás már kora gyermekkortól csökkenti a romák nagy tömegeinek életesélyeit a megfelelő munkahely eléréséhez), és sürgeti a tagállamokat: átképzések és felnőttképzés kialakításával növeljék a roma nők esélyeit a munkaerőpiacon. A jelentés arra is felszólítja a kormányokat, hogy hatékonyan támogassák a roma nők önálló vállalkozói tevékenységét, és egyben ajánlja a nekik szóló vállalkozás-modellek kialakítását.

Járóka Lívia - aki az Európai Parlament tagjaként már eddig is rengeteget tett a romák helyzetének javításáért - a szavazást megelőző záróbeszédében úgy vélekedett, hogy a nemzeti kormányok a mai napig megelégednek jól hangzó akciótervek kidolgozásával, a valódi változásokhoz elengedhetetlen megfelelő anyagi forrásokat azonban már nem biztosítják. A képviselőnő hangsúlyozta: a civil szervezetek több évtizedes munkájának köszönhető, hogy ma már az Európai Parlament is egyre több, a romákat közvetlenül érintő ügyet tárgyal. "Fontos fejlemény a roma civil társadalom megerősödése, és örömmel tölt el, hogy ennek támogatását az Európai Bizottság is fontosnak tartja" - mondta.

A képviselőnő beszédében nagy hangsúlyt fektetett a roma nők egészségügyi állapotának javítására. A jelentés egyébként sürgeti is a tagállamokat, hogy biztosítsák a roma nők alapvető sürgősségi és megelőző egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, fizessenek kártérítést a kényszersterilizáció áldozatainak, és szüntessék meg a kórházi elkülönítést. A dokumentum egyben ajánlást fogalmaz meg az Európai Bizottság részére, felszólítva a testületet, hogy indítson keresetet minden tagállam ellen, amelyik a hátrányos megkülönböztetést tiltó irányelvet még nem ültette át és nem alkalmazta a roma nőkre való tekintettel.

Járóka Lívia beszéde végén hangsúlyozta: "ésszerűnek tűnik, hogy számoljunk Európa legfiatalabb és legnagyobb etnikai kisebbségével, főleg olyan adatok ismeretében, amelyek azt állítják, hogy egyes tagállamokban az aktív roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem romáké".

A vitában felszólalt Gurmai Zita, a téma szocialista társjelentéstevője. Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke hangsúlyozta: példaértékűnek tartja a dokumentum végső formájának kidolgozásában tapasztalt, pártérdekeken is túlmutató együttműködést. Gurmai felhívta a figyelmet arra, hogy bár a jelentés a huszonötök Európáját érinti, az új tagállamokban élő roma nők helyzetét érdemes külön kezelni s folyamatosan napirenden tartani, ha érdemi változást kívánnak elérni. "Ne restelljük elismerni, a közép-kelet európai államokban a probléma messze súlyosabb, mivel a roma lakosság aránya a népességen belül jóval magasabb az uniós átlagnál" - mondta.

Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetőhelyettese, Kósáné Kovács Magda a vitában kifejtette, hogy Járóka Lívia jelentése több szempontból is történelmi tett, ugyanis először tárgyal az Európai Parlament a roma nők helyzetéről átfogó elemzést, és jelöli meg igen széles körben a továbblépés feladatait.

Lévai Katalin szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament Jogi Bizottságának alelnöke írásos hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy nem elhanyagolható feladat a közvélemény megnyerése. - Láthatóvá kell tenni a romákat a médiában, s nem csak gondjaikat, azok megoldását, de gazdag kultúrájukat, beilleszkedésüket is - vélte.

MTI - fidesz.hu