- Mi történhetett, hiszen még a március 19-én kiadott, Az Új Magyarország első 100 lépése című MSZP-program 3. pontjában szerepel szó szerint a következő: "kiszámíthatóan csökkentjük a vállalkozások adóterheit, hogy a növekvő nyereségből évről évre több jusson fejlesztésre, a munkahelyek bővítésére". És most mégis adót emelnek.

- A szöveg elég pontos, de nem mond időt. Ebből adódóan valószínűleg a ciklusra gondolja ezt a bizonyos adócsökkentés végrehajtását, és ebben mondjuk különbség volt a két egymásnak feszülő párt között, a Fidesz azonnali, jelentős adócsökkentéseket fogalmazott meg, ez részben az ellenzéki pozícióból következett, a kormány azonban az időt egy picikét lebegtette, nem mondta, hogy azonnal, hiszen tisztában volt azokkal a költségvetési problémákkal, amelyek nyomják - mondta Hegedűs Miklós. Ebből adódóan én azt gondolom, sokak számára ez a bejelentés most talán meglepetésnek tűnik, de egyáltalán nem az. A szakértők mindig is hangsúlyozták, hogy a mostani hiány a kiadási oldalon való beavatkozással, faragással nem hozható helyre. Pláne akkor, hogy ha adócsökkentés lenne.

- Ön azt mondja, hogy nyilván tisztában voltak a számokkal, de még egy-két héttel ezelőtt is azt mondta Veres János pénzügyminiszter, hogy nem lesz adóemelés. Nem ugyanaz a pénzügyminiszter volt négy héttel korábban, mint aki most lesz?

- Most is az van természetesen. Úgy gondolom, azért ez a bejelentés mégis az igazság pillanata. A szakértők folyamatosan mondták már év eleje óta, hogy az államháztartás hiánya nem tartható így, és itt komoly problémák vannak. És a másik oldalról egy elfogadott törvénye van a parlamentnek, amiben benne volt, hogy 2010-ig milyen adócsökkentési lépések jönnek. Most ezt rúgta fel a miniszterelnök úr ezzel a bejelentéssel. Én a nagyobb problémát nem is ebben látom, hanem hogy a tervezett adóemelésekkel valahogy az adó, és annak legitimitása szűnik meg. Miért emelünk adót? Azért emelünk adót, mert akkor több szolgáltatást kapok. De nem kapok több szolgáltatást. Itt egyszerűen arról szól a történet, hogy több bevétele legyen az államnak - vélekedett Cséfalvay Zoltán.

- Bizonyos magyar lakossági réteg is tisztában van azzal, hogy az a fajta jövedelemnövekedés, ami az elmúlt egy-két évben minden társadalmi réteget valamelyest érintett, meghaladta azt a fajta lehetőséget, ami a GDP, tehát a gazdasági növekedésből fakadt volna, és ennek egy kis böjtjének kell lenni, és ezt a böjtöt már várja is - tette hozzá Hegedűs Miklós.

- Itt arról van szó, hogy az állam rosszul gazdálkodott, gazdaságpolitikai hibák miatt az állam eladósodott nagymértékben, és magas az államháztartás hiánya. Ezt aztán megpróbálják most megfizettetni a vállalkozókkal, magukkal az állampolgárokkal, és az állampolgár jogosan gondolhatja azt, hogy mit követett ő el, amiért őt most pluszadóval kell büntetni? Valahogy rendbe kell hozni az államháztartás hiányát. Én úgy gondolom, az alapvető kérdés az, hogy milyen szerkezetben. Itt elhangzott már minden létező adó egyébként, minden létező adónemre valamilyen javaslat, és én úgy gondolom, hogy meg kellene találni azt a szerkezetet, amelyik a legkevesebb terhet jelenti a lakosságnak, meg kellene találni azt a szerkezetet, amelyik egyébként a kis- és középvállalkozásokat, valamint a foglalkoztatás bővítését lehetővé teszi, és élt kellene adni ennek, ha már egyszer sajnálatos módon így alakult - mondta Cséfalvay Zoltán.

- Azért ezt a költségvetési túllépést nem a kormány fogyasztotta el valamilyen sajátos formában. Hanem ha megnézzük, hogy a költségvetés mire költött: a nyugdíjakat emelte, a közigazgatást, a betegbiztosítást, az egész egészségügyi rendszer, az oktatási rendszer, ezekre fordítottak többet. És ha azt mondom például, hogy autópálya-építés, ami az elmúlt másfél évben igen jelentős tétel volt, ez azért nem a kormány úri huncutsága, és ráadásul ezek valóságos piacot teremtettek a vállalkozók számára. Tehát a költségvetés túlköltekezése bizonyos szempontból a gazdasági növekedést segítette, ezt el kell ismerni. Az egy másik kérdés, egy bizonyos ponton túl, például a külföldi eladósodásból olyan kamatterhek jönnek, amikor már nem érdemes vállalni ezt a fajta többletkiadást, és a növekedés gyorsítását. Tehát a költségvetési hiány nem mindig a gazdaságpolitikai hibákból, hanem egy picikét a szélesebb közvélemény túlfogyasztásából adódik - hangsúlyozta Hegedűs Miklós.

- Igen, de azért arról is hallottak az emberek, hogy mennyit költ az állam, mennyit költenek a minisztériumok, az a sok tanácsadó, az a sok új autó, az a sok új mobiltelefon, nyilván nem ez a legjelentősebb tétel a túlköltekezésben, de ez is hozzájárul.

- Ennek a hiánynak egy része abból is adódik, hogy az áfakulcsot 25-ről 20-ra csökkentették. Vissza lehetne ezt emelni 25-re, vagy ha túl rosszul hangzik, akkor 24-re. Ebből is lenne bevétel, csak akkor be kéne vallani, hogy az egy rossz lépés volt, rosszul tettük, most viszont újra visszamegyünk 24-re. Ebből például minden további nélkül jelentős bevétele jönne azonnal az államnak. Tehát meg lehetne találni azokat a pontokat, amelyik nem annyira húsbavágóan érintik a lakosságot, és továbbra is azt mondom, hogy amelyik ponton nagyon figyelni kellene, ahol nem szabadna emelésekbe belemenni, az olyan, ami a kis- és középvállalkozásokat sújtja. Tehát én azt tanácsolnám, hogy minden olyan, ami a kis- és középvállalkozásokat és a foglalkoztatást terhelné adóemelésként, azt lehetőleg ne tegyék - tett hozzá végül Cséfalvay Zoltán.


radio.hu - fidesz.hu