Általános tapasztalat, hogy a hirdetések nagy része életkori határt szab az új munkaerőnek. A műsor készítői által átnézett hirdetések közül minden hatodik a követelmények között szerepeltette a maximum 35 éves életkort, amely a Munka Törvénykönyve szerint hátrányos megkülönböztetésnek számít. A Kossuth Rádió "Szóljon hozzá" című műsorának első felében erről beszélgetett Újhelyi Zoltán a stúdióba meghívott vendégekkel, Demeter Judittal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökével, Papné dr. Márton Erikával, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelet főosztályvezető-helyettesével, és egy középkorú hölggyel, aki nem nyelte le azt, hogy a főnöke átszervezés címén többedmagával együtt elbocsátotta.

Az utazási irodából elbocsátott hölgy perre vitte a dolgot, és bíróság két hete úgy döntött, hogy a kora miatt bocsátották el, ami hátrányos megkülönböztetésnek számít. Részletesen elmesélt kálváriája kapcsán kiderült: ha valaki perre meri vinni a dolgot, az legalább kétéves procedúrára számíthat. A legtöbbször alkalmazott indokkal, az átszervezéssel ráadásul nem is nagyon tudnak mit kezdeni a bíróságok, és ezt a cégek ki is használják. Az egyik utazási irodában többedmagával elbocsátott hölgy végül az Egyenlőbánásmód Hatósághoz fordult, és az általuk indított pert nyerte meg, miközben munkaügyi pere továbbra is folyamatban van.

Újhelyi Zoltán szerint ez a fajta megkülönböztetés a magáncégeknél a leggyakoribb, igaz költségvetési intézményeknél is találtak olyan állásajánlatot, amely csak meghatározott életkorú személyeknek szólt. Demeter Judit a szerkesztő által sorolt hirdetésekre úgy reagált, hogy ezek diszkriminációgyanús esetek. A törvény viszont csak a sérelem, a bekövetkezett sérelem esetén teszi lehetővé számukra, hogy vizsgálatot folytassanak az ügyben. Összesen 18 olyan eset van, amikor a munkavállaló úgynevezett védett tulajdonságokkal rendelkezik, és ha ezek sérülnek, akkor bírósághoz lehet fordulni.

A felelősségre vonást nagyon megnehezíti a bizonyítékok beszerzése, a hátrányos helyzetbe került embereknek különböző trükkökhöz kell folyamodniuk, hiszen eljárást csak az ellen lehet indítani, aki ellen valamiféle bizonyítékkal, esetleg egy tanúval rendelkezik a pórul járt álláskereső. A pontos körülmények ismeretében néha az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársai is tesztelik a hirdetőket, de nehéz ugyanazzal az ügyintézővel összefutni, aki a panaszost korábban elutasította.

A középkorúakat ért hátrány egyik orvosolása lehet egyébként az a program, amelyet azért indítottak, hogy központilag támogassák azokat a munkáltatókat, akik az ötven év felettieket foglalkoztatják. A támogatott foglalkoztatási programban több mint negyvenezer ember vett részt, és több mint húszezret közülük tovább foglalkoztattak, mint három hónap. Ez azt bizonyítja, hogy ha van ideje kipróbálni a munkáltatónak, hogy milyen is az ötven feletti munkavállaló, akkor nagyon sokszor azt mondja, hogy igen, valóban jó.

Hasonlóan sok problémát vet fel a színlelt szerződéssel dolgozó, a vállalkozóigazolvány kiváltására kötelezett munkavállalók esete. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokan csak akkor alkalmaznak valakit, ha az kiváltja a vállalkozói igazolványt, fizeti maga után a járulékokat és a céggel csak megbízási szerződés alapján dolgozik. Talán mondani sem kell, hogy ez mennyire kiszolgáltatja az álvállalkozókat a cégeknek. Az APEH július elsejéig adott határidőt arra, hogy megszüntessék ezeket a szerződéseket, de a Munkaügyi Hivatal már korábban is végzett ellenőrzéseket, elsősorban a feketemunka kiszűrésére. Kérdés, hogy változik-e bármi is egy hónap múlva? Számíthatnak-e bírságra a szabálytalanul munkáltató cégek?

Jellemző adat, hogy a Munkaügyi Főfelügyelet január 1-je és április 30-a közötti ellenőrzései során, amely több ezer munkáltatót érintett, 90 százalékuknál tapasztaltak szabálysértést, főleg a fekete foglalkoztatás területén, ami szinte általánosnak mondható. Papné dr. Márton Erika, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelet főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy akárcsak a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció esetében, ők is csak azokkal az ügyekkel tudnak foglalkozni, ahol sérelem érte a munkavállalót. Ha a munkáltató alkalmazza őt, de nem jogszerűen, tehát nem munkajogviszonyban, írásba foglalt munkaszerződéssel, hanem vállalkozási, vagy megbízási szerződés alapján, és úgy érzi az érintett, hogy ez ránézve sérelmes, akkor a munkaügyi hatósághoz fordulhat. Ebben az esetben a hatóság meg fogja vizsgálni a munkáltatónál, hogy hogyan történik a foglalkoztatás, jogszerű-e vagy lényegében színlelt szerződésről van-e szó, és akkor el tud járni a foglalkoztatóval szemben.

A betelefonáló hallgatók többsége szintén az álláskereséssel kapcsolatos negatív tapasztalatairól számolt be. Szerintük továbbra is általános jelenség, hogy a családanyákat, a kiskorú gyermekeiket egyedül nevelő szülőket kapásból elutasítják az állásinterjún. Sokan még gyermekük létezését, vagy gyermekvállalási szándékaikat is letagadják, csak hogy lehetőséget kapjanak. Az életkor miatti diszkrimináció úgyszintén mindennapos dolog, de erre persze az esetek többségében nincs bizonyíték. Sokak szerint a jelenlegi kapitalista rendszer a felelős azért, hogy ennyire kiszolgáltatottá váltak a munkavállalók. Ötven percben természetesen nem lehetett megoldani ezeket a problémákat, de a műsor készítői és a vendégek mindenkit arra biztatnak, hogy forduljanak az illetékesekhez, például az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.


radio.hu - fidesz.hu