A Magyar Nemzet megírta, a magyar állam 184 millió dollárt (csaknem 38 milliárd forintot) elenged arab ország tartozásából, és a fennmaradó adósságot is eladta egy követelés- kezelő cégnek. Eközben a magyar vállalatok hiába jelentkeztek az iraki újjáépítésben való részvételre, komolyabb megbízást egyetlen hazai cég sem kaphatott Irakban. Pályázó pedig akadt bőven.

Az USA kereskedelmi ügynökségének pályázataira százötven magyar cég jelentkezett, ám egy részük a háborús állapotok miatt vonult vissza, mások pedig esélyt sem kaptak iraki beruházásra. A magyar kormány létrehozott egy úgynevezett iraki újjáépítési irodát is (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaságot), de egyelőre ez sem töltötte be szerepét a ,,sivatagi üzletben". Ez szakértők szerint annak köszönhető, hogy a projektcsomagok nagyobbrészt amerikai irányítás alatt vannak, de a magyar diplomácia nem lobbizott kellő erővel Washingtonban a vállalataink iraki megbízásáért.

A harmadik világ országai közül pedig már a hetvenes években is Irak volt a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Számos ottani objektumot a magyar mérnökök építettek - csak malomból vagy hűtőházból közel félszázat terveztek magyarok. Az iraki megbízásokban ezért is több magyar nagyvállalat látott lehetőséget. Az annak idején számos röntgenkészüléket szállító Medicor például tervezte korábbi piacának visszaszerzését. A Malomipari Gépgyártó Kft. is építette volna "kereskedelmi bázisait", és elsősorban Kuvaitban próbálta meg felújítani iraki kapcsolatait. A Ganz Transelektro Rt. transzformátorokat; elektromos berendezéseket szállított volna Irakba, és ennek érdekében a cég irodát működtetett Kuvaitban.

Forrás: Magyar Nemzet

fidesz.hu