fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Csalódást okoz a kormányprogram
2006. június 6., 08:26
Öt hete vártunk rá, kedden az országgyűlésben beterjesztette Gyurcsány Ferenc. A kormányprogramról van szó természetesen. Erről beszélgetett a Kossuth Rádió Háttér című műsorában Tamás Pál szociológus és Stumpf István politológus.

- Az egyik internetes hírportálon azt olvastam, hogy ötvenszer szerepel a kormányprogramban a reform szó, és ez az internetes hírportál úgy értékelte, hogy nem más ez a dokumentum, mint lózungok gyűjteménye. Le szabad-e írni egy kormányprogramban ötvenszer ugyanazt a kifejezést?

- Először is, nem számoltam, hogy hányszor, mi van odaírva, de 85 oldalon még bizonyára számos más kifejezés is többször - mondjuk az állam szó bizonyára 300-szor - szerepel. És akkor az a kérdés, hogy le szabad-e írni 300-szor azt a szót, hogy állam. Biztos, igen. Három részből áll ez a 85 oldalas szöveg, van egy két-három oldalas bevezető preambuluma, egy politikai szöveg. Van egy körülbelül 30-35 oldalas szöveg, ami valóban az államreformról szól. És van egy 40-50 oldalas szöveg, amely a kormányprogramok hagyományainak megfelelően áttekinti a különböző területeket, és mindegyikről mond valami picikét, ahogy a minisztériumok előkészítették az anyagot - mondta Tamás Pál.

- Stumpf István szerint kell sulykolni azt, hogy reformról van szó? Le kell ezt írni ötvenszer?

- A tartalmát kellene pontosabban elmagyarázni. Ilyen hosszú idő után valóban sokan olyan várakozással tekintettek a kormányprogram elé, hogy ez valóban egy nagy jelentőségű, átfogó dokumentum lesz, amelyik azt mondja, hogy 16 év után a magyar demokrácia elágazási ponthoz érkezett, és számos ponton át kell szabni a magyar közigazgatás rendszerét, a magyar szociális ellátó rendszert, és egyfajta új - ahogyan fogalmazott is a miniszterelnök - reformkort kell elindítani. Most ehhez képest a dokumentum tartalma, szakmai, szellemi minősége sok kívánnivalót hagy maga után - vélekedett Stumpf István. Nagyon sok kívánnivalót hagy maga után a várakozásokhoz képest. Nem véletlen az internetes portál írójának a csalódottsága sem. Azt gondolom, hogy még mindig számos pontot homályban hagy. Azt hiszem, hogy tisztességes diagnózis nem ártott volna, hiszen ezt az ellenzék már többször kérte, meg kérte az ország is. Mi az elindulási körzet, milyen állapotban van ez az ország, amit aztán majd át kell alakítani? Valójában válságintézkedésekről van szó, vagy egyszerű korrekciókról? El kellett volna választani a rövid távú intézkedéseket, ami elsősorban az államháztartás rendbehozatalára irányul, és a nagy átfogó strukturális reformokat, amelyek az egész kormányzati szerkezet, közigazgatási szerkezet és alrendszerek átalakítására vonatkozik.

- Maga a dolgozat egy olyan gondolkodással működik, hogy valahonnan valahová el akar-e jutni. Előadja persze, hogy igen, a következő két év a stabilizáció, majd a következő befejező két éve a szakasznak egyfajta gyorsított növekedés üteme, de azt mondanám, hogy ez egy közigazgatási és szociális ellátórendszeri reformnak az alapdokumentuma - mondta Tamás Pál.

- Vannak benne konkrétumok? Határidők? Számok?

- Igen, vegyesen. Vannak benne számok, vannak benne konkrétumok, ezek között vannak kicsik és nagyok, jelszószerűek és átfogó valamik. Olyan ugrik be, hogy 2010-re lerövidül a jelenlegi ügyintézési idő az államhivatalokban a felére, hogy ezer iskolát felújítanak, és néhány százat átalakítanak, hogy milyen módon történik majd a bizonyos iskolai történetek megoldása. Azt gondolom, hogy a dolog lényegéből következik, miután nem kész reformtervet vesznek elő a frizsiderből, hanem félkészet - vélekedett Tamás Pál.

- Öt hét nem elég, hogy elkészüljön egy konkrét terv?

- Aki valaha is dolgozott államigazgatásban, az tudja, hogy öt hét nem elég - mondta Tamás Pál.

- Mielőtt a kormányprogram megjelent, azért mindenki tisztában volt vele, hogy legalább három dologra ennek a kormányprogramnak reagálni kell. Az egyik a 2006-os költségvetés és államháztartás állapota, a másik a beterjesztendő konvergencia-program, amit szeptemberig valamilyen módon el kell rendezni. Nem az a tény, hogy mikor csatlakozunk az euróhoz, hanem hogy ennek milyen előfeltételei vannak, és milyen következményei származnak ebből a költségvetésre és a társadalomra nézve is. És a harmadik, az a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, ami tulajdonképpen az elkövetkezendő 10 évre kijelöli ennek az országnak a fejlesztési irányait - tette hozzá Stumpf István.


radio.hu - fidesz.hu