- Elkészült egy új kormányszerkezet, amit nagy várakozás előzött meg mind a két oldalról. Ez a kormányszerkezet vajon igazolja-e a várakozásokat?

- Érdekes és újszerű, arról árulkodik, hogy két kormánya van Magyarországnak: egy valóságos és egy árnyékkormány - és mind a kettőt Gyurcsány Ferenc állította föl. Van egy látványkormány, amire lehet hivatkozni, amit föl lehet mutatni, mondván, hogy kevesebben vannak, kevesebb autót fogyasztanak, kevesebb titkárságuk van és kevesebb pénzből is működnek. És van egy másik, amelyik tulajdonképpen a döntési jogosítványokat - a legjelentősebbeket - birtokolják, és a legnagyobb pénzek fölött diszponálnak. Nem nagyon értelmezhető a különböző új szervezeteknek, legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Tanácsnak és a Fejlesztési Kabinetnek a feladatköre - vélekedett Borókai Gábor.

- Ennek a kormánynévsornak az az üzenete, hogy az MSZP vezető politikusai is szerepet kaptak a kormányban, amiből az látszik, hogy Gyurcsány Ferenc párttámogatottságot szeretne maga mögött tudni a megszorító intézkedésekhez - mondta Martin József Péter.

- De ugyanúgy látja, hogy ez két kormány voltaképpen?

- Nem látszik még ebből a struktúrából, hogy ez valójában hogyan is fog működni. Valóban, benne van annak az esélye, de az is elképzelhető, ami valószínűleg az eredeti szándék, hogy ez egy döntés-előkészítői funkcióba kerül. Az értelme ennek az lenne, hogy valamilyen módon dinamizálja a meglehetősen lomha magyar bürokráciát. Ez lehet az egyik értelme. A másik értelme pedig az lehet, hogy a két stratégiai kérdésben, tehát a fejlesztési pénzek elosztásában, illetve az államreform kérdésében a kormányfő olyan emberekkel dolgozzon együtt, akik mindenképpen bizalmi emberei.

- Az építő szándékot azért nem zárnám ki. Én csupán azt a tényt szeretném rögzíteni, hogy miközben beszélnek valamiről, aközben létezik egy másik valami is, ami az igazi döntési jogosítványokat, a pénzek fölötti diszponálási jogát birtokolja. Ezekről az emberekről nem lehet tudni, hogy milyen jogállásúak, köztisztviselők-e, milyen fizetést kapnak, milyen apparátussal dolgoznak. Tehát egy csomó kérdés még előttünk áll - mondta Borókai Gábor. Kétségtelen tény szerintem, hogy az MSZP erős emberei azért részesei a kormányzati munkának, hogy ne tudják kívülről kritizálni azt akkor sem, amikor nehéz idők jönnek majd.

- Akármennyire is azt gondolja valaki, hogy degradálódnak a minisztériumok, a végrehajtási szerep mindenképpen megmarad. A döntés-előkészítői funkció valószínűleg megoszlik majd a minisztériumok és a nevezett tanács, illetve bizottság között. Gyurcsány Ferenc ezzel két irányba szeretett volna üzenni. Az egyik a pártja felé, tehát a szocialista irányba, a másik pedig a bürokrácia irányába, tehát az államigazgatás felé. Mind a két irányba az az üzenet, hogy eltökélt abban, hogy a reformokat végre szeretné hajtani - hangsúlyozta Martin József Péter.

- Ki lesz majd a pártelnök?

- Nagy valószínűséggel beteljesedik az a jóslat, amely arról szólt, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő átveszi majd az MSZP-t is. Mint ahogy informálisan tulajdonképpen már a kampányban ez megtörtént. Olyan mértékű centralizálás folyik, ami hogyha Orbán Viktor idejében történt volna, akkor dühkirohanásokat tett volna a sajtó nagyobbik fele. Én azt mondom, hogy köztársasági mezben egy abszolút monarchia van kialakulóban - vélekedett Borókai Gábor.

- Egyelőre a demokratikus kereteket semmi sem veszélyezteti. Az egyébként kétségtelen, hogy fönnáll a veszélye annak, hogy ez a centralizáció túlzott lesz, és túl sok hatalom összpontosul majd Gyurcsány Ferenc kezében. De ha onnan közelítjük meg, hogy hány területen kell elindulni és hány területen kell konfliktust vállalnia az új kormánynak, akkor ehhez azért nagyfokú politikai elszántság kell - tette hozzá Martin József Péter.

- Kiss Péter hogyan magyarázta azt, hogy miért nem mondták meg korábban, mekkora a baj?

- Erre nem adott magyarázatot, inkább bonyolult kormányzati struktúrákba menekült a miniszter úr. Nincs is rá magyarázat. Arra sincs magyarázat, hogy az ellenkezőjét mondták a valóságnak hónapokon keresztül - mondta Borókai Gábor.

- Az, hogy reform kell, és az államháztartással gond van, ezt a kormányzati kommunikáció soha nem tagadta. Az való igaz, hogy nem feloldható ez az ellentmondás, hogy a kormányzati kommunikáció alapvetően pozitív kicsengésű volt a gazdaságot illetően a választások előtt, míg a választások után negatív - tette hozzá Martin József Péter.

- Az SZDSZ erős, emblematikus emberei nem kerültek be.

- Fodor Gábor és Kuncze Gábor között meglehetősen súlyosak az ellentétek továbbra is. Bizonyos tárcákért folytatott harcban egymást ütötték ki az SZDSZ erős emberei. És azért azt is feltételezhetjük, hogy az első kormánynak lehet, hogy csak egy vagy két éve van, és utána újakat kell benyomni a kormányzati rendszerbe, pontosan azért, mert ezek a miniszterek el fognak égni, és nem tudják túlélni a nehéz megszorító intézkedéseket, és akkor majd előlépnek az erős emberek - vélte Borókai Gábor.

- Ami az SZDSZ-es miniszterek politikai fajsúlyát illeti, kétségtelenül sokkal kisebb, mint az MSZP-s minisztereké - mondta Martin József Péter.

- A meglepetés Göncz Kinga.

- Centralizálja a hatalmat a miniszterelnök önmaga alatt, azt lehet mondani, hogy a külpolitikát eddig is ő határozta meg. Tehát Somogyi Ferencet nem úgy ismertük meg, mint egy rendkívül kreatív és rendkívül beszédes külügyminiszter - mondta Borókai Gábor.

- A külügyminiszteri pozícióra vagy karrier-diplomatát szokás kinevezni, mint például Somogyi Ferenc volt, vagy pedig olyan pártpolitikust, aki erős az adott pártban. Göncz Kinga sem ez, sem az. Meglátjuk, hogy hogyan sül el! Balázs Péter mellőzése mindenképpen kár, ahogy az is, hogy úgy látszik, leértékelődik a külpolitika - vélekedett Martin József Péter.

Magyar Rádió - fidesz.hu