A hét végén számos magyarországi, valamint határon túli, magyarok lakta településen emlékeztek meg a 86 évvel ezelőtt köttetett diktátumról. Koltay Gábor filmrendezővel a béke következményeiről, az első világháborút lezáró, a magyarságra súlyos csapást mérő szerződésről, annak mai megítéléséről beszélgetett a Hídlap munkatársa.

A Trianon című film rendezője úgy véli, hogy Magyarországnak kellene okos külpolitikával rendeznie a kérdést, megoldani a Trianon okozta feszültségek csökkentését az elcsatolt területeket megkapott szomszédos országokkal.

- Miért fontos a XXI. században Trianonról beszélnünk?

- A XX. század második felének történelemhamisításai után meg kell ismernünk a magyarság valós történelmét. Soha nem fogjuk tudni értékelni a jelen helyzetet, nem lehet jövőképünk, ha nem vagyunk tisztában a nyolcvanhat éves trianoni folyamattal. Úgy gondolom, hogy folyamatról kell beszélnünk, a következmények ugyanis máig élnek, az eseményeket pedig pontosan meg kell ismerni. Ez a globalizálódó világ pedig lehetőséget ad a Trianon okozta problémák enyhítésére, így tisztában kell lennünk a sebekkel, melyeket be kell gyógyítani.

- A kérdés mindig is heves érzelmeket váltott ki mindenkiből.

- Véleményem szerint nem baj, ha fontos kérdéseket érzelmi megközelítésben is részesítünk. Szenvedélyeket persze felesleges kelteni, őszinte, tiszta beszédre sokkal inkább szükség van.

- Sokat hallani arról, hogy a külföld szinte semmit nem tud a Trianonban történtekről.

- Ezt magam is tapasztaltam, pedig fontos lenne, hogy bekerüljön a világ köztudatába, bár meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon sincsenek sokan tisztában a tényekkel. A magyar külpolitikának anyagokat, tanulmányokat kellene készítenie a békéről, és tanácskozásokat szerveznie a kialakult helyzetről. Itthon pedig szükség lenne egy hivatalos Trianon-emléknapra, hogy a magyarság XX. századi legnagyobb tragédiájáról megemlékezzünk.

- Azt, aki felveti Trianon problémáját, sokszor a szélsőjobboldali radikalizmussal kötik össze.

- Ezen nem szabad csodálkozni, hiszen évtizedekig tabutéma volt Trianon, nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem tudtak róla semmit, ez okozta azt, hogy sok embernek nincs is álláspontja a dologról, csak egy összezavarodott történelmi képe. Pedig gondolatoktól nem szabadna félni, társadalmi viták kellenének Trianonról. Amíg ez nem lesz így, addig bizony a szélsőséges erők fogják ezt elvégezni.


A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Kárpátia zenekar szervezésében idén június 4-én megemlékezést tartottak Versailles-ben, a Kis-Trianon palotában is a nyolcvan évvel ezelőtt történtekről. 1920 óta ez volt az első olyan demonstráció, amely a békediktátum aláírásának helyszínén került megrendezésre.

Szombaton Esztergomban a Hősök terén a Magyar Önvédelmi Mozgalom tartott trianoni megemlékezést. Révfalviné Budai Julianna református lelkipásztor igei köszöntője után Vitéz Szendrő Péter vázolta fel a 86 évvel ezelőtti békediktátumot kiváltó történelmi eseményeket, visszatekintésében területi és gazdasági veszteségeink mértékét érzékeltette a jelenlévőkkel. A rendezvényt a Szózat és a Székely Himnusz hangjai zárták.

Hídlap - fidesz.hu