A román diktatúra bukása óta összmagyar nemzeti ünneppé vált a csíksomlyói búcsú, ahová egyre több magyarországi hívő is elzarándokol. Az idén 439. alkalommal megrendezett zarándoklat résztvevőinek száma egyes becslések szerint a félmilliót is elérte. Az eredetileg az istenhit megőrzéséért hálából vállalt fogadalmi zarándoklatra ma is sokan érkeznek gyalogosan több száz kilométerről. A tengeren túlról jövők egy része a magyarsággal való fizikai és lelki találkozás színhelyének látja Csíksomlyót, de persze olyanok is akadnak szép számmal, akiket a kíváncsiság, vagy éppen a politikai érdek vezérel a búcsúra.
Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban régi hagyomány, hogy a tizenegyedikes gimnazisták Székelyföldre utaznak osztálykirándulásra - nyilatkozta lapunknak Bánhidy Vajk történelemtanár, aki osztályával jelen volt a csíksomlyói búcsú szentmiséjén. "Csütörtökön hajnalban indultunk Esztergomból, és aznap Torockón szálltunk meg.

Másnap Székelyudvarhelyen fogadott minket Szász Jenő polgármester, és egy ünnepélyes ceremónia keretében tiszteletbeli székellyé avatott bennünket. Szombaton már hajnali fél 6-kor útra keltünk, ugyanis az utolsó 25 kilométert igazi zarándokokhoz illően, esőben, gyalogosan tettük meg. Éppen 12 óra 30 percre, a mise kezdetére érkeztünk meg, amikor már az eső is alábbhagyott. Lenyűgöző volt látni a hatalmas tömeget, és felemelő élmény volt személyesen jelen lenni a búcsún. Szombaton részt vettünk a székelydobói pünkösdi bálon, hétfőn pedig hazaindultunk."
Az idei csíksomlyói búcsú üzenetéhez, a "Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért." fohászhoz kapcsolódóan az ünnepi szentmisét celebráló Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a nemzet összefogásának fontosságát hangsúlyozta: "Európát és közte a magyar népet sokféle ellenség támadja. Az egyéni és közösségi megújulás nem lehetséges anélkül, hogy közvetlen kapcsolatainkat ne rendezzük." A csíksomlyói zarándoklat, bár mindig tömegeket vonzott, a román televízió számára mindig is tabutéma volt, idén először azonban tízperces tudósítást sugárzott róla az egyik kereskedelmi televízió.

Pünkösd hétvégéjét a visegrádi Szent György Lovagrend tagjai is Székelyföldön töltötték, egyrészt Székelyudvarhelyen épülő ifjúsági házuk, másrészt a szombaton este, az erdélyi lovagrendi várományosok Csíkszeredán tartott lovaggá avatása miatt. A lovagrend egri prioritása, és a székely lovagok közössége részt vett a csíksomlyói búcsún is, és a Visegrádról kiutazott hatfős díszalakulat is jelen lett volna, ám az 50 kilométeresre nőtt kocsisor miatt ők nem tudtak időben eljutni a szentmisére - tudta meg a Hídlap Cseke László kancellártól.

Csíksomlyó a falu templomában őrzött több mint két méter magas 16. századi Szűz Mária kegyszobornak köszönhetően vált a magyarok egyik legjelentősebb zarándokhelyévé. A hársfából készült szoborral a századok folyamán több csoda történt: többször az egész templomot bevilágító fényben ragyogott, nagy katasztrófák előtt pedig szomorúnak látták az arcát. A kegytárgy sértetlen maradt a tatárok és a törökök támadásaiban is. Csodatetteinek emlékét a szobor két oldalán függő fogadalmi tárgyak és a kis híján az egész templom falát borító márványtáblák őrzik.

Hídlap - fidesz.hu