A tanácskozás annak a rendezvénysorozatnak volt a része, amelyet a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő frakció "új tagországokból származó képviselői szerveznek az Európai Parlamentben abból a célból, hogy nyugati társaikat jobban megismertessék az európai kommunista rezsimek történelmével".

A további előadók között szerepelt Vytautas Landsbergis, Litvánia volt elnöke, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke és Sandra Kalniete, Lettország volt külügyminisztere.

A kommunista rezsimek által az emberiség ellen elkövetett bűnök elítélésének szükségessége című szekció keretében tartott előadásában Schöpflin György osztotta a konferencia szervezőinek azon meggyőződését, mely szerint Európának két múltja van.

- Létezik egy hegemonikus nyugati múltértelmezés, amelyet a második világháború, a megszállás és a pusztítás emléke ural.Közép-Európának és a balti államoknak más a történelme, és ennek következtében más szögből szemlélnek szinte mindent, ami Európával kapcsolatos. Ennek dacára a volt kommunista országok történelme nem csupán saját magunknak fontos, hanem a Nyugat számára is. Ha a Nyugat készen áll arra, hogy a kommunista országok történelmével érdemben foglalkozzon, jobb rálátása lesz arra, hogy honnan jövünk; jobb rálátása lesz azokra a dolgokra, amik minket különösen közelről érintenek.

Ezen vonatkozások közül Schöpflin kiemelte "a kommunista hatalmi hálózatok szívós fennmaradását" és hozzátette, a kommunista utódpártok továbbra is felhasználják a hatalmat, amire a múltban tettek szert, valamint a volt titkosrendőrség hálózatainak a jelenlétét, ami továbbra is része a jelenlegi politikának. Ennek ellenére "nyugati társaink nem igazán akarnak erről tudomást venni, ami a Nyugat és a kommunista utódpártok úgymond hallgatólagos összedolgozását eredményezi" - vélte a képviselő.

Schöpflin felszólalásában két okot nevezett meg a Nyugat vonakodására. Elsősorban, a Nyugat "nem akar szembenézni saját tétlenségével Kundera elrablott Európájával szemben, és az alkukkal, amelyeket a stabilitás és a pragmatizmus nevében kötött". Másfelől Schöpflin György rámutatott a nácizmus jelenlegi szerepére a nyugati történelemtudatban. - A nácizmust az abszolút gonoszként határozták meg - mondta -, de ha a nácizmus abszolút, akkor minden más csak jelentéktelenebb lehet. Ennek fényében különösen nehéz a kommunizmus emberiség ellen elkövetett bűneit ugyanolyan módon meghatározni, és ugyanolyan szinten, mint a nácizmust. A nácizmus és a szovjet kommunizmus összehasonlítása sokak szemében helytelen. Így sokak számára az, amiről most beszélünk, elterelésnek minősül. Véleményem szerint viszont nagyon is központi jelentőségű.

MTI - fidesz.hu